Közélet

Szeged környékére lokalizálják az egykori hun birodalom fővárosát és Attila sírhelyét is: vajon a Szegeden épülő BYD gyár területén lehet Attilának, a hunok királyának sírja?

Attila, a hunok királya a magyar nyelvterületen a mai napig nagy népszerűségnek örvend, míg Nyugat-Európában a gonoszság és a barbárság szimbóluma. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei rendszeresen kapnak bejelentéseket arról, hogy hol lehet az egykori hun vezér aranykoporsója. Egyes feltételezések szerint egy ilyen helyszín a Szegeden épülő kínai e-autógyár területe.

„Egy dolog lehet: Attila sírját itt fogjuk megtalálni” – tréfálkozott Botka László a BYD kínai befektetőivel, amikor aggodalmaskodva „már ötvenedjére kérdezték meg” tőle: várható-e értékes régészeti lelet felbukkanása a gyárnak kijelölt 300 hektárnyi területen. A szegedi polgármester erről egy lakossági fórumon beszélt, ahol részleteket árult el az e-autógyár és a város közötti tárgyalásokról. A kínai befektetők „rettentően érzékenyek voltak” a régészeti feltárásokra, mert attól tartottak, hogy egy nagy jelentőségű lelet teljesen felborítja a gyár építésének ütemtervét.

Nem alaptalan Botka László kijelentése, ugyanis a BYD területétől nem messze folyt egykor a Tisza egyik ága, amelyet a 19. századi folyamszabályozáskor vágtak le. Ebből a folyószakaszból alakították ki később a Maty-éri Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központot.

A TÖRTÉNÉSZEK SZEGED TÁGABB KÖRNYÉKÉRE LOKALIZÁLJÁK AZ EGYKORI HUN BIRODALOM FŐVÁROSÁT ÉS ATTILA SÍRJÁNAK HELYÉT IS

Ha a legenda igaz a hun király temetéséről – az elterelt folyóról, a hármas koporsóról és a legyilkolt szolgákról –, kevés jobb hely jöhet szóba, mint a BYD leendő telephelye.

“Attila sírját nem, de laza szerkezetű településnyomokat feltártunk. Késő középkori és kora újkori karámárkok kerültek elő, valamint néhány, az avar korból származó településjelenséget találtunk még a területen”- nyilatkozta a helyszínen Horváth Andrea régész. A Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályának vezetője szerint a BYD mellett, az öthalmi kiemelten védett régészeti lelőhelyen – ahol az ’50-es években az Államvédelmi Hatóság laktanyája, később a megszálló szovjet csapatok bázisa és lőtere volt – kerülhetnek elő honfoglaláskori leletek. 1950-ben ugyanis folyt itt honfoglaló sírokat feltáró leletmentő ásatás, aminek a pontos helye fényképek és feljegyzések híján a mai napig nem ismert.

A szegedi önkormányzat a BYD-nak 2024 év végéig adja át a teljes 300 hektárt, előtte azonban lőszermentesítést és régészeti feltárásokat kell elvégezni az M43-as autópálya melletti területen. A munka rohamtempóban folyik, ugyanis a kínai e-autógyár vezetése azt ígérte: 2025 végére már legördülnek a gyártósorról az első szegedi járművek- írja az Index.hu.

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb