Vajon meddig tart még a tél? Meglátja árnyékát Mici és Ursula? Ez hamarosan kiderült, ugyanis február másodikán tartják meg a már hagyományosnak mondható Medve-les programot a Szegedi Vadasparkban.
“Február 2-án, a Medve-les című programunkon mi is kíváncsiak vagyunk, mit jósolnak nekünk a barna medvéink: vajon meddig tart még a tél? Vajon meglátja az árnyékát Mici és Ursula? Nézzük meg közösen” – írták a megjelent programban. Az esemény vasárnap 10 órakor kezdődik, és délben ér véget.
PÉNTEKEN AZ ÓVODÁSOKAT ÉS AZ ISKOLÁSOKAT VÁRJÁK
Mint kiderült, idén két macis esemény is ezzel kapcsolatban, ugyanis a február másodikai esemény mellett január 31-én, pénteken 9 és 12 óra között medve-napra várják az óvodás és iskolás csoportokat.
VAJON HOGY LÁTJA MEG AZ ÁRNYÉKÁT A MEDVE, MIKÖZBEN TÉLI ÁLMOT ALSZIK?
A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. Február másodikához, amely napot a római katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony néven ünnepel, és amelyet tavaszkezdő napként is emlegettek, két különböző, állathoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kapcsolódik. Az egyik szerint “Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”. Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket. „Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.” Ez a hiedelem erdélyi eredetű, de francia hagyománya is van, itthon viszont Jókai Mór Az új földesúr című regényében jelent meg először. De hogyan is látja meg az árnyékát, ha téli álmot alszik? Vagy akkor ezek szerint mégse alszik téli álmot?
A TERMÉSZETBEN NEM ALSZANAK TÉLI ÁLMOT
A barna medvék valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Időnként, általában enyhébb, napsütéses időben kibújnak rejtekükből, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés. Ebben az általunk téli álomnak hívott időszakban a medvék anyagcseréje és szívverése is lelassul. Ez embernél végzetes lenne, a medvék szíve viszont alkalmazkodott ehhez a kevésbé aktív periódushoz – a grizzlyk például 5-6 hónapot is el tudnak tölteni ilyen állapotban. Az állat így olyan mértékűre tudja csökkenteni a tápanyagszükségletét, amely így a nyáron felhalmozott tartalékok felélésével, és a kisszámú, rendelkezésre álló téli eleséggel – elsősorban állati fehérjével – télire elég.
Tavaly egyébként felfalták a telet a szegedi medvék, egy szemvillanás alatt megették a nekik kikészített gyümölcsöt:
