Főztünk. Adtunk. Összefogtunk. – ilyen volt a „Szia, Korábban érkeztem” főzés a Mátyás téren

Főztünk. Adtunk. Összefogtunk. Ez lehetne a mottója annak a szombati minifesztiválnak, amely 2025. május 10-én töltötte meg élettel a szegedi Mátyás teret. A Korábban Érkeztem Alapítvány szervezésében egy különleges tavaszi jótékonysági piknik valósult meg, ahol nemcsak a bográcsok rotyogtak, de a szívek is egyszerre dobbantak – egy nemes ügyért.

A Korábban Érkeztem Alapítvány régóta fáradhatatlanul dolgozik a koraszülött, atipikusan fejlődő, ADHD-val vagy autizmussal élő gyermekek és családjaik támogatásáért – már nemcsak a Dél-Alföldön, hanem a Vajdaságban is. Ahogyan Rádi Kata kuratóriumi elnök lapunknak elmondta, jelenleg az ADHD-s és autizmussal élő gyerekek állnak a fókuszban. A támogatás sokrétű: szülőcsoport-foglalkozások, fejlesztések, klubok működnek.. „A gyermek jövőt jelent, de ehhez szerető, támogató közegre van szüksége – különösen akkor, ha nehezített pályáról indul.” – fogalmazott Rádi Kata.

A szombati piknik különleges gasztronómiai élményt is kínált: számos főzőcsapat állt a fakanalak mögé, és a kóstolásból befolyt összeget teljes egészében az alapítvány javára ajánlották fel. Emellett fantasztikus tombolafelajánlások is érkeztek, sőt, egy látványos tortaárverésre is sor került, amelynek minden forintja a Koramentorház működését támogatja. „Célunk, hogy a tavaly összegyűlt 2,8 millió forintnál is többet adhassunk át az alapítványnak.” – mondta Hunyadi Anna, az esemény egyik szervezője és a Szia kávézó tulajdonosa. – „Számomra ez az egész nemcsak egy rendezvény – hanem egy élő bizonyíték arra, hogy Szeged városa mennyire tud szeretni és összefogni.”

A Mátyás tér ezen a napon szinte egy családi fesztivállá változott: lufihajtogató, Art arcfestő, Monka meseboltja és a Teddy Mackó Kórház csapata is gondoskodott arról, hogy a legkisebbek se unatkozzanak. Tichy-Rács Péter vezetésével még mini focibajnokság is zajlott, a hangulatot pedig a Pepe gyerekzenekar és a Gyantár népi zenekar koncertje tette teljessé.

Az eseményen interjút készítettünk a Pécsek-Dobó Magánfogászat két alapítójával, Dobóné Pécsek Erikával és Dobó Gáborral is, akik szabadidejüket, tudásukat is felajánlják a segítségre szorulók javára: „Mi magunk is érintettek vagyunk családon belül, így még inkább a szívügyünk ez az alapítvány.” – mondták el lapunknak.

A rendezvény legnagyobb értéke talán nem is a befolyt összeg volt – hanem az összefogás ereje. Az, hogy emberek, családok, vállalkozók, művészek, gyerekek és felnőttek egy célért, önzetlenül tettek. Mert adni jó. És adni lehet étellel, figyelemmel, jelenléttel, mosollyal is.

Az esemény egyik legemlékezetesebb és legszívmelengetőbb momentuma a délutáni tortaárverés volt. A hangulat itt érte el igazán a csúcspontját, amikor két férfi barátságosan, de elszántan kezdett licitálni egy gyönyörű, jótékonysági tortára. A versengés izgalmasan alakult: 130.000 forintnál kezet ráztak – de nem álltak meg. Egyikük végül 150.000 forintot ajánlott, mire a másik résztvevő úgy döntött, hogy ugyanekkora összeget külön is felajánl az alapítványnak. Így lett a tortából egy 300.000 forintot érő jótékonysági sütemény, amelyet – a szimbolikus gesztust tovább erősítve – helyben felszeleteltek, hogy a gyerekek is részesülhessenek belőle.

FRISS: Megdőlt a rekord – több mint 3,2 millió forint gyűlt össze

A rendezvény után pár nappal megérkezett a hivatalos összesítés: a „Szia, Korábban érkeztem” jótékonysági főzésen összesen 3.242.340 forint gyűlt össze. Ezzel a szervezők és résztvevők túlszárnyalták a tavalyi 2,8 milliós álomhatárt is, új rekordot állítva fel Szegeden. Ez az összeg hatalmas segítséget jelent a Korábban Érkeztem Alapítvány munkájában – az ADHD-val, autizmussal élő és koraszülött gyermekeket támogató fejlesztések, programok és szülői csoportok most még több családhoz juthatnak el. A számok mögött pedig ott van Szeged összefogása, szíve és embersége – ez teszi igazán különlegessé ezt a napot.

Ha lemaradtál róla, jövőre ne tedd! Addig is: figyeld a Korábban Érkeztem Alapítvány munkáját, mert ők ott segítenek, ahol a legnagyobb szükség van rá.