Mindenmás

Európa a háború küszöbén? Bár itthon ki-ki politikai célokra használja a háború-béke kérdését, körbenéztünk Európában, ki mit ír erről

Miközben idehaza még szlogenek szintjén zajlik a háború-béke vita, Európa vezető lapjai már egy új világháború első évéről írnak – csendben, de határozottan készülnek a legrosszabbra

Az elmúlt napokban újra felrobbant a közéletben a háború kérdése – nemcsak nálunk, hanem szerte Európában. Míg Magyarországon a háborúval való riogatás gyakran politikai célokat szolgál, a kontinens más részein egyre komolyabb, konkrétabb hangot ütnek meg. Donald Tusk lengyel miniszterelnök például nemrég úgy nyilatkozott, hogy „Európa egy háború előtti korszakba lépett.” Ezt nemcsak politikai retorikaként kezelik: a lengyel média és katonai vezetés is sorra hozza a döntéseket, melyek védelmi erősítésekre és fegyverkezésre vonatkoznak. A Le Monde friss cikke emlékeztet: Franciaországban Emmanuel Macron szerint „a jólét és béke korszaka nem természetes állapot többé.” Ha lemaradtál erről a diskurzusról, érdemes elolvasni a BBC vagy az El País kapcsolódó elemzéseit is – ezekből szemezgetünk az alábbiakban.

A BBC angol nyelvű elemzése szerint Németország történelmi léptékű fordulatot hajt végre: hatalmas katonai fejlesztési csomagot jelentettek be, mely több mint százmilliárd euró értékű. A német védelmi miniszter nyíltan kimondta, hogy a cél a NATO-erők támogatása, és a lehetséges keleti konfliktusokhoz való gyors reagálás biztosítása. Franciaországban a Le Monde „fájdalmas ébredésnek” nevezi az új korszakot, ahol már nem a jólét és biztonság az alap, hanem a konfliktushoz való alkalmazkodás. Az El País szerint az EU mostanra átalakult: az alapító célja, a béke fenntartása helyett már a háborús előkészületek koordinációjára összpontosít. A spanyol cikk hangsúlyozza: „nem elég többé a diplomácia, valódi védelmi képességekre van szükség.”

Olaszországban a Corriere della Sera és a La Repubblica is egyre több véleménycikket közöl a „kúszó háború” kifejezéssel. A politikai publicisták szerint Európa lassan és észrevétlenül sodródik bele egy nagyszabású konfliktusba, ahol már nemcsak Oroszország vagy Ukrajna a fő kérdés, hanem a globális hatalmi struktúrák újraosztása. Az orosz–ukrán háború csak a jéghegy csúcsa: már ott vannak a határainkon is a feszültségek, a Balkánon, a Balti-államoknál, sőt, a Közel-Kelet felől is. Mindezt tetézi, hogy az USA 2024-es választási kampányában egyre több szó esik az izolacionizmusról – vagyis lehet, hogy az európai országok egyedül maradnak.

Ha kitekintünk a történelemre, nem nehéz párhuzamokat találni: az első világháború előtt is többéves fegyverkezési verseny, politikai szövetség-építkezés és konfliktusos retorika előzte meg a végső robbanást. Akkor is mindenki „elkerülhető” háborúról beszélt – végül a világégés elkerülhetetlenné vált. A mostani helyzet egyre több történészt és stratégiai elemzőt késztet arra, hogy feltegye a kérdést: talán már most is benne élünk egy új világháború első évében? Ha így van, az évtizedes jólét, amiben Európa részesült, talán már csak egy emlék – amit jobb lenne nem elveszíteni.

Kapcsolódó források, ha még mélyebbre ásnál a témában:

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb