Nincs kegyelem: megszaporodtak a csalások, ezért megváltoztatják a banki utalások rendszerét
Az utóbbi időben egyre több banki csalásról érkeznek hírek, az egész országban, és Szegeden is többen áldozattá váltak. Mint kiderült, ezért a Magyar Nemzeti Bank átfogó intézkedéseket vezet be a digitális csalások megfékezésére. Az MNB közölte, hogy július elsejétől működésbe lép a központi visszaélésszűrő rendszer, amely valós időben képes lesz azonosítani a csalási mintákat, miközben szigorúbb szabályok és ellenőrzések is jöhetnek a bankok biztonságosabb működése érdekében. Emellett Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke számos intézkedést is bejelentett. Egy biztos: a jegybank határozott válasza nem véletlen, a lakossági bizalom a pénzügyi szektor stabilitásának egyik alappillére.
Az elmúlt időszakban sorra érkeztek a hírek arról, hogy banki csalók hozzáfértek az ügyfelek bankszámláihoz – miközben sok esetben a károsultak hibázhattak. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a csalások hátterében az ügyfelektől megszerzett személyes adatok állnak, és nem a banki rendszerek sérülékenysége, viszont a mostani csalásokban nagy szerepet játszottak a Google-keresőn meghirdetett hamis banki oldalak.
A CSALÓK EGYRE KIFINOMULTABB ESZKÖZÖKHÖZ NYÚLTAK
Az Index azt írja, hogy a csalók egyre kifinomultabb eszközökhöz nyúlnak, amira az MNB határozott választ ad. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn hivatalosan is bejelentette: az MNB összehangolt intézkedéssorozatot indít a digitális banki csalások visszaszorítására. „Az elektronikus pénzforgalmat érintő visszaélések erodálják a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat” – áll az MNB Indexnek küldött keddi válaszában, ahol hozzátették, hogy a jegybank szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan: miközben a lakosság egyre inkább digitális csatornákon bankol, a csalók technológiája megelőzi a pénzintézetek védelmi rendszereit. A legnagyobb baj, hogy a bankoknak egyszerűen nem érdekük drága védelmi fejlesztésekbe fektetni – hiszen a kárt jellemzően az ügyfél viseli. Ez az, amin most gyökeresen változtatni akarnak.
JÚLIUS ELSEJÉN INDUL A KVR
Az MNB bejelentése szerint az első és legfontosabb lépés egy központi visszaélésszűrő rendszer bevezetése. A július 1-jén induló Központi Visszaélésszűrő Rendszer (röviden: KVR) a teljes hazai átutalási forgalomra rálát majd, és valós időben képes lesz azonosítani a visszaélési mintákat. A rendszer működtetését a GIRO végzi, és az MNB tulajdonában áll. Eddig minden bank a saját adatbázisából próbált egyedül szűrni, láthatóan kevés sikerrel.
A második lépésként az MNB azt várja, hogy a bankok haladéktalanul hajtsák végre azokat az ajánlásokat, amelyeket még 2023-ban adott ki a visszaélések megelőzésére. Ezek közt szerepel a valós idejű szűrők kötelező alkalmazása, a gyanús tranzakciók automatikus megállítása, és az ügyfelek egyértelmű tájékoztatása minden új, potenciálisan veszélyes pénzügyi műveletről.
CÉLZOTT VIZSGÁLATOK LESZNEK
Harmadik pontként az MNB célzott vizsgálatokat indít: ellenőrizni fogják, hogy az egyes bankok valóban alkalmazzák-e a valós idejű visszaélésszűrő rendszereket. És nem csak jelképes auditokra kell gondolni: a jegybank a teljes bankszektort átvizsgálja 2025 folyamán. Ez is egyértelmű üzenet: vége a lazításnak, mostantól minden banknak kötelessége aktívan fellépni az ügyfelek pénzének védelmében.
A negyedik lépés jogi természetű. Az MNB szerint a jelenlegi szabályozás túl puhán bánik a bankokkal. Sokszor semmilyen következménye nincs annak, ha nem végeznek megfelelő ügyfél-azonosítást vagy biztonsági ellenőrzést. Ezért a jegybank javasolja a Pénzforgalmi törvény módosítását: ha a bank nem alkalmazott erős ügyfél-hitelesítést, akkor minden kárt ő viseljen. Az ötödik és egyben zárólépés egy országos edukációs kampány. Az MNB és a kormány közösen akarja tájékoztatni a lakosságot a digitális csalások kockázatairól és a védekezés lehetőségeiről.
