Parajdi katasztrófa: bekövetkezett, amitől a szakértők tartottak, tömegesen pusztulnak el a halak
Korábban megírtuk, hogy ökológiai katasztrófa fenyeget Parajdon. Most pedig bekövetkezett az, amitől a szakértők tartottak. A Kis-Küküllő sótartalma szerdán 36 800 mikrosiemens per centiméter (μS/cm) volt, ami becslések szerint 18–26 gramm oldott sót jelent literenként – összevethető, sőt helyenként nagyobb, mint a tengervíz sótartalma. Halak százai pusztulnak el Parajd alatt, több védett faj is érintett.
A Transtelex azt írja, hogy a jelenlegi állapot a 2000-es ciánszennyezésre emlékeztet, amely akkor a Szamost és a Tiszát tarolta le. A sóval teli víztömeg most végigfut a Kis-Küküllőn, és eléri a Nagy-Küküllőt, végül a Marost is, komoly ökológiai és mezőgazdasági károkat okozva.
VESZÉLYBEN AZ ÉLŐVILÁG
A Kis-Küküllő élővilágát most súlyosan veszélyezteti a sószennyezés, különösen az olyan őshonos halfajok, mint a rózsás márna (Barbus barbus), botos kölönte (Cottus gobio), fürge cselle (Phoxinus phoxinus), pénzes pér (Thymallus thymallus) és sebes pisztráng (Salmo trutta).
A legnagyobb kockázat azonban azokra a védett fajokra leselkedik, mint az ingol (Eudontomyzon danfordi), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), a Petényi márna (Barbus petenyi) és a balkáni csík (Sabanejewia balcanica) – figyelmeztetett Fülöp Tihamér ökológus. Tömegesen pusztulnak el a halak a szennyezettség miatt, többek között fiatal példányok, ami azt jelzi, hogy az utánpótlási generáció is veszélyben van. Az élővilág kárán túl a kutatók szerint a helyzet rámutat a természetvédelmi rendszer gyengeségére is.
