I. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el az ATIVIZIG, ma eléri a sós víz a Maros magyarországi szakaszát

A román vízügyi szervektől kapott tájékoztatás szerint annak érdekében, hogy csökkentsék a Nagy- és Kis-Küküllő vizének sótartalmát (ami a parjadi bányakatasztrófa miatt emelkedett meg), a Maros felső vízgyűjtőjén üzemelő víztározókból a rendelkezésre álló készletek erejéig hígító vizet adagolnak. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2025. június 5-étől folyamatosan, több helyszínen figyeli a hazánkba érkező víz minőségét – írta a Szeged365-nek az ATIVIZIG, miután rákérdeztünk, hogy milyen intézkedéseket tudnak tenni, miután a román környezetvédelmi miniszter tájékoztatása szerint ma este megérkezik a sós víz a Maros magyarországi szakaszára, Csongrád-Csanád vármegyénél.

Kiemelték, hogy a sókoncentráció jelenleg stagnál és alacsonyabb a megengedett határértéknél. Az érintett gazdálkodókat értesítették a kialakult helyzetről, az öntözőrendszereiket pedig maximális kapacitásra töltötték fel.

FOLYAMATOSAN MÉRNEK AZ ATIVIZIG-NÉL

Kiemelték azt is, hogy a Maros felső szakaszának vízgyűjtő területén, a Korond-patakon kialakult haváriahelyzet miatt az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2025. június 5-én 10:00 órától I. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el. Ennek keretében az igazgatóság akkreditált vízmintavevő csoportja napi rendszerességgel 5 helyszínen végez méréseket az alábbi paraméterekre:

• vízhőfok (°C),
• léghőfok (°C),
• átlátszóság (cm),
• pH, fajlagos elektromos vezetőképesség (µS/cm),
• oldott oxigén (mg/l)
• és oxigéntelítettségi százaléka (%).

A méréseket mindaddig folytatják, amíg a havária fennáll. A parajdi sóbányából a Korond-patakba jutó sótartalmat a fajlagos elektromos vezetőképesség mutatja. “Méréseink szerint június 5. és 12. között ez az érték 287–505 µS/cm volt, majd enyhén emelkedett, jelenleg pedig 470–480 µS/cm körül stagnálni látszik. (Összehasonlításképpen, a Maros fajlagos vezetőképessége a korábbi évben 300-600 µS/cm között volt.)” – hangsúlyozták.

MAXIMÁLIS KAPACITÁSON VANNAK

A közlemény szerint a mezőgazdaság számára a Marosból pillanatnyilag is szolgáltatnak öntözővizet, emiatt kiemelten figyelnek arra, hogy az öntözővíz minőségére vonatkozó előírásoknak megfeleljenek a paraméterek (alsó határérték 800 µS/cm).

“A gazdálkodókat értesítettük a kialakult helyzetről, az öntözőrendszereinket pedig maximális kapacitásra töltöttük fel. Amennyiben a Maros vízében a megengedettnél magasabb értékek mérünk, korlátozzuk az öntözővíz-szolgáltatást, és erről természetesen a gazdákat is értesítjük. A román vízügyi szervektől kapott friss tájékoztatás szerint annak érdekében, hogy csökkentsék a Nagy- és Kis-Küküllő vizének sótartalmát, a Maros felső vízgyűjtőjén üzemelő víztározókból (Zetea, Mihoiesti, Petresti, Hateg, Cerna) a rendelkezésre álló készletek erejéig hígító vizet adagolnak” – hangsúlyozták.

NEM KELLENE, HOGY GONDOT OKOZZON A TISZÁN

A témában felkerestük Kiss Tímeát, a Szegedi Tudományegyetem korábbi docensét, aki kiemelte, hogy most kisvíz van a Maroson. Mint írta, ilyenkor a Küküllők torkolata felett (Marosnagylaknál) a vízhozam kb. 20 m3/s. A Kis és Nagy-Küküllő kb. 8 m3/s-ot hoz be, ennek kb. fele/harmada származhat a Kis-Küküllő sós vízéből. Tehát már itt hígul a víz. A Küküllők betorkollása után a vízhozam fokozatosan nő, ahogy egyre több mellékfolyó kapcsolódik a Maroshoz, így a hazai szakaszon már 50-60 m3/s vízhozama van. A legutóbbi hírek szerint a Kis-Küküllőben 18–26 gramm oldott só van literenként, de mire ideér ez a víz, tizedére csökken a Marsban a sótartalom (1-2 g/L). A Tiszába érve ez pedig még tovább hígul, így nagy a valószínűsége annak, hogy itt már gondot nem okoz. Utóbbi azért is különösen fontos most, mert elindult a kérészek rajzása is Szegednél.