Tikkasztó nyár Szegeden: a klímaváltozás az egészségünkre és az élővilágra is káros hatással van
Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is -, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak. Ezeket a hatásokat pedig Szegeden is érezhetjük, legyen szó akár az aszályról vagy a tikkasztóan meleg nyárról.
KÉT SÚLYOS KÉRDÉS
Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója a dokumentumot bemutató szerdai sajtótájékoztatón felidézte, hogy az AB még a Klímatörvénnyel kapcsolatos döntése előtt kérte az MTA szakmai álláspontját két “súlyos kérdésben”.
Az MTI azt írja, hogy az első kérdés az volt, hogy milyen főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén az Akadémia. A második az volt, hogy az MTA álláspontja szerint melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét.
TÖBBRÉTEGŰ KRÍZIS
Bozó László meteorológus hangsúlyozta: az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a 21. század meghatározó tényezője a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. Kiemelte: a klímaváltozás problémaköre egy komplex tünetegyüttes, többrétegű krízis, amelynek kiindulópontja a fogyasztásvezérelt társadalom, amely egyre jelentősebb mértékben használja fel a természeti erőforrásokat.
2005 ÓTA VAN HŐSÉGRIASZTÁS
Pándy Anna klímakutató felidézte, hogy a hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte. Magyarországon 2005-ben vezették be a hőségriasztást és az ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket. Sajnos a tavalyi extrém meleg miatt a napi többlethalálozás még így is átlagban 25-30 százalék között mozgott. A tanulmány említi a hőségtervek megalkotását is, amelyekkel csökkenthető a hőhullámok egészségkockázata – tette hozzá.
