Szegedi muslicákat vitt Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomásra, most bekerültek a Columbus modulba
“Sikeresen, életben megérkeztek a DNA-REPAIR kísérlet muslicái a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére” – jelezte a HUNOR – Magyar Űrhajós Program a közösségi oldalán, ami nekünk azért is lehet érdekes, mert Kapu Tibor által a Szegedi Tudományegyetem három projekttel is részt vesz az űrprogramban. Az egyik pont ezekkel a muslicákkal kapcsolatosak.
Mint kiderült, a muslicákkal a kutatók azt vizsgálják, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni ez ellen, szem előtt tartva a hosszútávú emberes űrutazásokat.
KÉT MAGYAR KUTATÓCSOPORT KERÜLT EZZEL KÖZELEBB A CÉLJÁHOZ
“Kapu Tibor elhelyezte a muslicákat tartalmazó tégelyeket a Columbus modulban, és üzembe helyezte a muslicák sugárterhelését és életfeltételeit – a hőmérsékletet, a nyomást, a páratartalmat és a rázkódást – mérő RANDAM dozimétert. Ezzel két magyar kutatócsoport került egy lépéssel közelebb a céljaihoz” – írták a HUNOR oldalán.
A HOLD ÉS A MARS MEGHÓDÍTÁSÁHOZ ELKERÜLHETETLENEK EZEK A KÍSÉRLETEK
A fenti projekt egyébként a Szegedi Tudományegyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszékéhez tartozik. „Azt vizsgáljuk, hogy a kozmikus sugárzás miként károsítja a DNS-t, valamint milyen módszerrel tudunk ez ellen védekezni” – közölte a korábban az Indexszel Kónya Zoltán, az intézmény rektorhelyettese, aki szerint az űrutazáshoz, a Hold és a Mars meghódításához ezek a kísérletek elkerülhetetlenek.
MEGSÉRÜL A DNS
“A kozmikus sugárzás hatására gyakorlatilag eltörik, megsérül a DNS. Helyben vannak DNS-regeneráló mechanizmusok, amelyek próbálják rendbe rakni a szervezetet. Azt tudjuk, hogy ezeket a mechanizmusokat befolyásolni lehet. Mi ezt a folyamatot fogjuk vizsgálni az űrutazás során” – tudatta Kónya Zoltán. Az SZTE kutatói két enzimet választottak ki, amelyek kulcsszerepet játszanak a DNS-regenerálódásban: olyan muslicákat hoznak létre, melyek ezeket az enzimeket túltermelik. A kéthetes űrutazás során lesznek köztük lárvák, és már szaporodni képes egyedek is. A visszatérést követően a tudósok az asztronauta muslicák RNS- és DNS-változásait fogják vizsgálni.
MÉG KÉT MÁSIK SZEGEDI PROJEKT IS VAN
A lap azt is írja, hogy a fenti mellett két másik kísérletet is elvégez a szegedi tudósoknak Kapu Tibor. Az egyik, egy tanulásvizsgálathoz szolgáltathat majd adatokat az SZTE Élettani Intézetben dolgozó kutatók számára. A vállalkozó űrhajósok egy kognitív képességét vizsgálják, hogy hogyan változik a felbocsátás, illetve a kint tartózkodás során, valamint a visszajövetel után. Arra kíváncsiak, hogy ez a képesség hogyan áll vissza az eredeti állapotába. Az SZTE rektorhelyettese szerint ez egy tanulási teszt, amelyben egy képernyőn képeket, ábrákat és fotókat mutogatnak az űrhajósnak. A vizsgálatokhoz három saját fejlesztésű tanulási tesztet használnak, amiket a vizsgált űrhajós alanyok a felbocsátás előtt is több alkalommal elvégeznek, majd a teszteket a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és a visszatérés után is többször kitöltik.
A második kísérlet arra próbál információt találni, hogy az űrhajózás során miként változik az űrhajósok mikrobiomja, vagyis azok a baktériumok, vírusok és gombák, amelyek az élő szervezetben élnek. Az SZTE Orvosi Biológiai Intézetének projektjében a szegedi tudósok az űrutazás során a teljes metagenomot, azaz a mikroorganizmusok teljes genetikai állományát elemzik. A bélmikrobiom mellett a szájüreg és a vizelet mikrobiális összetételét is vizsgálni fogják. A biológuskutatók a DNS-alapú vizsgálatok mellett arra is keresik a választ, hogy mely gének aktivitása változik meg az egyes időpontokban. Ehhez az RNS-eket kell alaposan kielemezni. A szegedi tudósok adatokat gyűjtenek az űrhajós pulzusáról, valamint alvásidejéről is – így jól lehet következtetni a stressz-szint alakulására.
