Vannak ízek, amelyek nem simulnak, hanem bevonulnak a konyhába: ilyen a fekete retek is. A helyi piacokon fillérekért vadászható, közben a szezon egyik legjobb „nagymama-fegyvere” a makacs, kaparós torokra. Megmutatjuk, miben más, mint a „sima” retek, hogyan készül a legendás mézes szirup, miért rajonganak érte emésztés- és májbarát fronton, és adunk konyhai ötleteket is – a reszelt almás-répás salátától a szendvicsekig.
Mi ez a „fekete” és miben más, mint a piros? A fekete retek téli retekfajta, vastag, sötét héjjal és elképesztően intenzív, csípős–borsos karakterrel. Vagy imádod, vagy vitázol róla a családi asztalnál – középút ritkán van. A szegedi standokon most a szezonja dübörög, jó áron viheted, és ha kell, a fél hűtőt megtöltheted vele. A „sima”, hónapos retek könnyebb, ropogós csemege, a fekete viszont erőből dolgozik: több rost, markánsabb illóolajok, és igazi, téli strapabírás, ami a konyhában és a kamrában is előny.
Nagyi házipatikája egyszerű, mégis működő közösségi kedvenc: a mézes fekete retek. A trükk annyi, hogy a tetejét levágod, belsejét kivájod, a kis „csészébe” mézet töltesz, és pár órát állni hagyod – reggelre kész a sötét, illatos szirup. Kiskanállal köhögésnél, torokkaparásnál jól eső társ, és valljuk be, nosztalgikus íz-élmény is. Aki óvatosabb gyomrú, kezdje kisebb adaggal, mert a karakter itt nem dísz: ez a retek tényleg odateszi magát. (Plusz bónusz: a kifaragott darabokat reszeld salátába, semmi nem vész kárba.)
Ha egy kis háttértudás is érdekel: a fekete retek (Raphanus sativus var. niger) a káposztafélék családjába tartozik, sok helyen „Black Spanish” néven fut. Két fő alakja él a piacokon, gömbölyű és hosszúkás, és azért ilyen „vagány”, mert magas a glükozinolát-tartalma – ezek adják a csípős, karcos karaktert, és emiatt kedvelt a népi gyógyászatban emésztés-, máj- és epebarát vonalon. Nálunk klasszikus téli fajta az „Erfurti kerek fekete”, jól tárolható a hideg hónapokban is.
Még egy plusz ajánlat a végére: egyszerűen hámozd meg (a héj kesernyés), majd reszeld le és dobd össze almával, répával, citromlével, pici sóval–borssal, egy kanál mézzel és egy csurranásnyi olívaolajjal – brutál üdítő téli saláta. Szendvicsbe vékonyra gyalulva zseniálisan működik vajjal és jóféle sonkával, a maradékot pedig savanyíthatod: enyhe sós–ecetes lében pár nap alatt kész a roppanós „téli csípés”. Aki fokozná, tehet mellé joghurtot és kaprot, így krémes, friss, mégis pengeéles marad az egész.
