Pontosan egy éve indította el a Szegedi Tudományegyetem a vidéki közösségek támogatását célzó Bálint Sándor Jólléti Programot Ruzsán, és az első eredmények alapján már most komoly hatása van a kezdeményezésnek. A 2300 fős Csongrád-Csanád vármegyei településen az elmúlt egy évben 63 programot szerveztek, amelyeken közel háromezren vettek részt.
A program célja, hogy az egyetem olyan szolgáltatásokat vigyen el a kisebb településekre, amelyekhez a nagyvárosokban élők jóval könnyebben hozzáférnek. A szerdai értékelő rendezvényen Fendler Judit, az SZTE kancellárja arról beszélt: az ötéves kezdeményezés nemcsak az egészségügyre fókuszál, hanem az oktatásra, a kutatásra, a szociális fejlesztésekre, valamint a helyi gazdaság és agrárvállalkozások támogatására is.
PROGRAMOK A HELYIEK IGÉNYE SZERINT
A programokat folyamatosan a helyi igényekhez igazították. A legnépszerűbbnek az egészségmegőrző és szűrőprogramok bizonyultak, de sokan érdeklődtek a fenntarthatósági, környezetvédelmi és tudománynépszerűsítő események iránt is. Az agrár- és térségfejlesztési tanácsadások viszont a vártnál kisebb érdeklődést kaptak.
RIASZTÓ EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK
Az SZTE Népegészségtani Intézetének szűrőprogramjain 610 ember vett részt, és az eredmények több problémára is rávilágítottak. A résztvevők 73 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt, majdnem minden második embernél magas vérnyomást találtak, míg 12 százaléknál cukorbetegséget diagnosztizáltak. Paulik Edit professzor szerint a kisebb településeken élők körében a keringési betegségek és daganatos megbetegedések aránya – különösen a férfiaknál – rosszabb az országos átlagnál. Emellett továbbra is komoly problémát jelent a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A 34 év alatti korosztályban különösen terjednek az elektronikus cigaretták és az új típusú dohánytermékek, ugyanakkor a dohányzók 42 százaléka szeretne leszokni.
NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRÉSEK
A program részeként az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája kísérleti nőgyógyászati szűrőprogramot is indított. Várbíró Szabolcs klinikaigazgató elmondta: a koronavírus-járvány óta sok nő rendkívül elhanyagolt állapotban kerül szakellátásra, és jelentősen megnőtt a felismerési idő. Az 5 napos szűrésen 240-250 páciens vett részt, közülük minden tizedik embert további szakellátásra irányítottak, és további 10 százaléknál találtak olyan eltérést, amely kontrollvizsgálatot vagy kezelést igényelt. A professzor szerint a program egyik legnagyobb eredménye, hogy az érintett korosztályban 60 százalék fölötti átszűrtséget sikerült elérni. “A kezdeményezésnek köszönhetően az érintett generációnál 60 százalék fölötti átszűrtséget értek el, ha ezt sikerülne országosan megközelíteni, jelentősen javulna a nők egészségi állapota” – hangsúlyozta az MTI oldalának Várbíró Szabolcs. A rendezvényen azt is bejelentették, hogy az SZTE az „Év karitatív egyeteme” elismeréssel járó 5 millió forintos díjat Ruzsa önkormányzatának ajánlja fel.
