Előző héten a Közép fasoron nem egy átlagos író-olvasó találkozó zajlott, hanem egy olyan szegedi este, ahol Szabadka, családi emlékek, irodalom és délvidéki kötődés került nagyon közel egymáshoz. Pap Éva regényíró a Délvidék Ház vendége volt, a „Szerelmes Szabadka” című beszélgetésből pedig most videó és galéria is készült, hogy te is visszanézhesd, milyen hangulata volt ennek a személyes, meleg, mégis tartalmas találkozásnak.
A Délvidék Házról legutóbbi írásunkban a Szeged365-ön, amikor beharangoztuk, hogy Pap Éva regényíró érkezik Szegedre, méghozzá egy olyan estre, ahol Szabadka, az irodalom, a családi emlékezet és a délvidéki magyar lélek kerül a középpontba. Akkor azt is megírtuk, hogy a „Szerelmes Szabadka” című találkozó június 11-én, csütörtökön 18 órakor lesz a Közép fasor 1–3. szám alatt, a beszélgetőtárs pedig Kisimre Ferenc publicista. Ha lemaradtál az előzményről, itt tudod pótolni:
Előző héten megtelt élettel a Délvidék Ház, és a beharangozó után most már azt is látni lehet, milyen hangulatban telt Pap Éva szegedi estje. A középpontban Szabadka állt, de nem száraz történelmi adatként, hanem személyes emlékeken, könyveken és emberi történeteken keresztül. Pap Éva arról a világról mesélt, amelyhez erős családi és írói szálak kötik. A beszélgetésből kiderült, hogy egy város sokkal több lehet, mint egy hely a térképen: jelenthet otthont, múltat, kötődést és olyan történeteket, amelyeket jó továbbadni.
Az est beszélgetőtársa Kisimre Ferenc publicista volt, aki segített közelebb hozni a közönséghez Pap Éva gondolatait és a délvidéki magyar világot. A program nem egy merev, hivatalos könyves esemény volt, hanem inkább egy nyugodt, emberközeli találkozás. Szó esett irodalomról, szülőföldről, megmaradásról és arról is, mit jelent ma magyar történeteket őrizni és továbbmesélni. Az eseményről videó és galéria is készült, így most te is megnézheted, milyen volt ez a csütörtök este Szegeden.
Az est zenei blokkjai különleges színt hoztak a Délvidék Ház programjába: Csőr Adél, a Piarista Művészeti Iskola tanulója, akit Fábri-Ivánovics Tünde készített fel, először moldvai csángó magyar énekekkel hozta közelebb a közönséghez azt az élő hagyományt, amelyben a pünkösdi rózsa és a pacsirta hangja is megszólalt. A fiatal tehetség a program második felében kobozkísérettel tért vissza a színpadra, és Benkéék, valamint Nyicáék éneke mellett olyan autentikus moldvai táncdallamok is felcsendültek, mint a Seremoj, a Kettős és a Kezes.
Szabadka különleges város, és a délvidéki magyar kultúrában is fontos helyet foglal el. Egyik legismertebb épülete a városháza, amelyet a 20. század elején építettek magyaros szecessziós stílusban, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Nemcsak az épület miatt érdekes a város, hanem azért is, mert sok magyar családi történet, irodalmi emlék és személyes kötődés kapcsolódik hozzá. Éppen ezért volt erős pillanat, amikor Szabadka Szegeden, a Délvidék Házban került a figyelem középpontjába.
