6,8 millió euró érkezik Szegedre: az SZTE vezeti az invazív gombafertőzések nemzetközi kutatását
Egy SZTE által vezetett nemzetközi projekt 6,8 millió eurós támogatást kapott, hogy jobban megértsék azokat a súlyos gombafertőzéseket, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek az emberekre. A hat évig tartó program olyan gombafertőzéseket vizsgál, amelyek főként kórházi, legyengült betegek szervezetében alakulnak ki, és akár életveszélyesek is lehetnek.
A cél, hogy jobban átláthavá váljon, hogyan kezdődnek ezek a fertőzések, hogyan terjednek, miért tudnak ilyen „erősen támadni”, és miként válnak egyes esetekben ellenállóvá a gyógyszerekkel szemben. A „CLEVER: Konzorcium az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” nevű projekt megnyerte a Novo Nordisk alapítvány Challange Programme pályázatát. A projektnek nagyjából 6,8 millió eurót, azaz közel 50 millió dán koronát biztosító alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete – derül ki az SZTE közleményéből.
NEMZETKÖZI CSAPAT, SZEGEDI KÖZPONTTAL
A projektet a Szegedi Tudományegyetem vezeti, a munkát pedig Gácser Attila professzor fogja össze, aki az SZTE Biológiai Intézetének vezetője és a Gazda–Patogén Interakció Központ (HPIC) igazgatója. A csapatban szegedi, amerikai, brazil és dán kutatók dolgoznak együtt, köztük Pardi Norbert, Marcio Rodrigues és az Aarhusi Egyetem szakemberei. A munkában részt vesznek elismert magyar kutatók is, például Buzás Edit akadémikus a Semmelweis Egyetemről és Buzás Krisztina professzor szegedi kutatócsoportja, valamint a lézeres kutatásairól ismert szegedi ELI ALPS intézet munkatársai. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöke Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora.
MIT SZERETNÉNEK ELÉRNI?
Céljuk, hogy „rendet tegyenek” ezen a területen, és közös alapot adjanak a későbbi fejlesztéseknek. Jelenleg a világ különböző laboratóriumaiban más-más módszerekkel végeznek vizsgálatokat, ezért az eredményeket nehéz összehasonlítani. A program egyik fő feladata, hogy egységes szabályrendszert és módszertant alakítsanak ki, amelyre a jövőben biztonsággal lehet építeni.
Ennek része egy nagy adatbázis, egyfajta „atlasz” létrehozása is, amely három fontos gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus – adatait gyűjti össze egységes rendszerben. Ezek azok a gombák, amelyek gyakran állnak súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzések hátterében.
MIÉRT KÜLÖNÖSEN FONTOS EZ SZEGEDNEK?
A pályázat kapcsolódik a Szegedi Tudományegyetemen nemrég létrehozott Gazda–Patogén Interakció Központhoz, amelyet Karikó Katalin támogatásával hoztak létre. Itt olyan speciális berendezések és állatház áll rendelkezésre, amelyek segítségével nemcsak laborban, hanem élő szervezetben is vizsgálatokat tudnak végezni. Ez az infrastruktúra ritka lehetőségeket kínál a nemzetközi partnereknek is, így Szeged fontos központja lehet a következő évek gombafertőzés-kutatásának.
A támogatás azt jelenti, hogy a szegedi kutatók hosszú távon, komoly nemzetközi háttérrel dolgozhatnak egy olyan területen, amely a jövőben segíthet jobban felismerni, megelőzni és kezelni a súlyos gombafertőzéseket. Ez tovább erősíti a Szegedi Tudományegyetem helyét az európai élvonalban – derül ki a közleményből.
