A Szeged városához ezer szálon kötődő köztársasági elnök szombat délután egy videóban jelentette be, hogy aláírta az Alaptörvény-módosítást, így július 20., 00:00-tól már nem ő az államfő. Mint korábban írtuk, pár napja az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely többek között Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről is rendelkezik. A döntést hónapokig tartó politikai és közjogi vita előzte meg. A köztársasági elnöknek az elfogadott módosítás aláírására öt nap állt rendelkezésére, a határidő pedig pont ma, szombaton járt le.
Sulyok Tamás közölte, hogy a hatályos Alaptörvény értelmében „az alkotmányos elveket sértő”, de az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módja élni – idézte a kiskunfélegyházi születésű, de később Szegeden diplomázó, majd városunkban dolgozó politikus szavait az Index.
Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után, eleget teszek
– jelentette ki Sulyok Tamás.
“SÚLYOS ÉS PÉLDÁTLAN, AMI MOST A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI INTÉZMÉNYT ÉRI”
Szerinte ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár az országra nézve. Arról beszélt, hogy ami most a köztársasági elnöki intézményt éri, az alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan. Az Alaptörvény-módosításban lévő mondat pedig szerinte „azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép”, amelyek
a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.
TÖRÉSPONT A MAGYAR ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIÁBAN
Azt is megindokolta, hogy azért nem mondott le, mert a lemondását követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme ezt az egyetlen utat hagyta. Úgy látja, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában.
“Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein. A jog számomra alapvetés. Köztársasági elnökként feladataimat mindenkor az Alaptörvény keretei között, annak teljes tiszteletével láttam el. Ennek legfőbb bizonyítéka az is, hogy elmozdításomnak egyetlen módját az új kormánypárt mindvégig az Alaptörvény módosításában látta”
– fejtette ki Sulyok Tamás.
“EZZEL MEGSZŰNT A JOGÁLLAM”
Az 1980-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázó államfő elmondta, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Így most már az alkotmányozó hatalom szabadon dönt a magyar alkotmány, az Alaptörvény tartalmi kérdéseiről, „a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról vagy azok elutasításáról is”.
Közölte, hogy aláírása a köztársasági elnöki kötelezettségei és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletének végső pecsétje.
“Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták”
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy a döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.
A videó végén kijelentette, hogy
az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.
MEGSZÓLALT MAGYAR PÉTER, FORSTHOFFER ÁGNES VESZI ÁT AZ ÁLLAMFŐI JOGKÖRT – IDEIGLENESEN
A bejelentést követően Magyar Péter közölte, hogy az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el, amíg 30 napon belül új elnököt nem választanak. A miniszterelnök szerint a módosítással több korábbi vállalásuk is életbe lép, köztük az Alkotmánybíróság és a bírói önigazgatás megerősítése.
Magyar Péter azt ígérte, hogy a jelöltekről egyeztetni fog a pártok frakcióvezetőivel, és a végső döntést a parlament hozza meg. „A jelölés erkölcsi alapját viszont a társadalom bizalma adhatja meg” – mondta. A miniszterelnök biztos benne, hogy sikerül olyan köztársasági elnököt választani, aki minden tekintetben alkalmas lesz a magyar nemzet egységének a megteremtésére és a haza méltó képviseletére.
„Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály azelől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek. Megszűnik a köztársasági elnök megbízatása, felszabadul az Alkotmánybíróság, megerősödik a bírói önigazgatás, alkotmányos alapja lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának. 12 évben korlátozzuk a képviselők megbízatását”
– tette hozzá a kormányfő.
ORBÁN VIKTOR: MA LEDŐLT AZ UTOLSÓ GÁT
„Ma ledőlt az utolsó gát” – reagált Orbán Viktor Sulyok Tamás szombat esti bejelentésére, miszerint az államfő aláírta a Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amivel hétfőtől megszűnik a megbízatása.
A volt miniszterelnök szerint ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sem lesz biztonságban.
Az önkény immáron nem fenyegetés, hanem valóság
– jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette: „Isten óvja Magyarországot!”
