Még múlt csütörtökön jelentette be Magyar Péter, hogy a “magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról” döntöttek. A Baross Gábor Program részleteinek ismertetetését erre a hétre ígérte a miniszterelnök Vitézy Dáviddal közösen. Ennek a programnak a része lehet az a fejlesztés is, ami Szeged után Miskolcra, és Debrecenre is tram-train vonalat hozhat.
A tervezett mega-vasútfejlesztési program kapcsán a minisztérium a Telexnek megerősítette, hogy két új tram-train tervezését indítanák meg, illetve több nagy vasútvonalat is fejlesztenének, valamint a HÉV- és az InterCity-járműpark megújítására is lehet számítani.
MISKOLC IS TRAM-TRAINT KAPHAT
A lap emlékeztet, hogy a tram-train-vonal először Szeged és Hódmezővásárhely között jött létre, 2021 óta része az életünknek a vasútvillamos. A mostani tervek szerint azonban a villamos- és a vasúti pálya összekötésével megvalósulhat a Kazincbarcika–Miskolc–Tiszaújváros vonal is. Ez már Miskolc 2013-as közlekedésfejlesztési koncepciójában is szerepelt. A cél az volt, hogy a vasúti és a villamosrendszereket egybekötve a kihasználatlan vasútvonalakat hasznosítsák úgy, hogy a járatok a belvárosban is közlekedhessenek. A városon belül a Tiszai pályaudvar, Kandó tér megállónál és a Gömöri pályaudvaron kapcsolódhat a két hálózat. A projekt bekerült a Miskolc2030 korszerűsítési tervbe és az előző kormány 2035-ig szóló beruházási keretprogramjába is. Előzetes kalkulációk szerint csak a kazincbarcikai irány 50 milliárdba kerülne.
A DEBRECENI VASÚTVILLAMOS SEM TELJESEN ÚJ ÖTLET
A Telex szerint a debreceni tram-train-vonal sem teljesen új ötlet, korábban többször is felmerült egy nyíregyházi, valamint egy nagyváradi irány is. A nagyváradi összekötéshez tervezett, Debrecen és Nagykereki közötti, 106-os számú vasútvonalat aztán az előző kormány döntése alapján 2025 végén lezárták és bontásra ítélték. Ezzel akkor letettek a nagyváradi tram-train-projektről is. Erre az időközben közlekedési miniszterré avanzsált Vitézy Dávid szerint csakis azért került sor, mert kellett a hely a kínai akkumulátorgyár terjeszkedésének.
„Azért fogunk dolgozni, hogy ezen a vonalon is minél előbb újrainduljon a vasúti közlekedés, mert a vasútrombolás korszaka után most a vasútfejlesztés időszaka következik” – mondta néhány hete Vitézy. A 106-os számú vasútvonal újranyitásával, felújításával az ország a második legforgalmasabb vasúti mellékvonalát kapná vissza, ha pedig tram-train-rendszerben összekötnék a debreceni villamossal, akkor az ingázók egészen a belvárosig utazhatnának.
A SZEGED-BUDAPEST VASÚTVONAL
A Baross Gábor Program tisztán vasútfejlesztési elemei sem teljesen ismeretlenek, hiszen szóba kerültek például Vitézy Dávid és Marko Primorac, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökének tárgyalásai után is. „Az EIB segítségével a Budapest–Szeged, a Budapest–Lajosmizse, a Budapest–Miskolc vasútvonalakon is jelentős vasúti beruházások megindítását tervezzük a közeljövőben” – írta korábban Vitézy. Mindezek mellett:
- ismert terv a Székesfehérvár és a Balaton közötti vasúti szakasz fejlesztése,
- ahogy a Budapest–Bécs-vasútvonal,
- illetve a Budapestet Veresegyház érintésével Váccal összekötő 71-es vasútvonal fejlesztése is.
A Telex azt is kiemelte, hogy a közlekedési minisztérium az összes, Budapesthez köthető, korábban leállított vasúti projektet is újraindítja. Ezek zászlóshajója a HÉV-járműflotta cseréje, amiről Vitézy akkor beszélt, amikor bejelentették, hogy az Európai Bizottsággal megszületett megállapodás keretében 16,4 milliárd euró forráshoz jut Magyarország.
