Mesterséges intelligencia segíthet megvédeni Szegedet az árvíztől – az SZTE is részt vesz az új nemzetközi kutatásban

Mesterséges intelligencia alapú városi térinformatikai rendszert fejlesztenek nemzetközi együttműködésben, amelynek egyik fontos célja az árvízi kockázatok pontosabb felmérése és kezelése. A kutatásban a Szegedi Tudományegyetem szakemberei is részt vesznek, így szegedi kutatók is hozzájárulnak ahhoz a fejlesztéshez, amely a jövőben a városi tervezést és az árvízvédelem hatékonyságát is segítheti.

Az SZTE közkapcsolati igazgatóságának tájékoztatása alapján az MTI azt írja, hogy a francia, spanyol és magyar egyetemek és kutatóintézetek részvételével zajló Atlas projekt különböző forrásokból származó térképek, légi felvételek, videók, szenzoradatok és hálózati információk összehangolására keres új megoldásokat.

AZ AI A TÉRKÉPEKET IS „ÖSSZERAKJA”

A probléma nem is olyan egyszerű, mint elsőre hangzik: a különböző adatok eltérő pontosságúak, formátumúak és minőségűek lehetnek. A kutatók ezért olyan mesterséges intelligencián, gépi tanuláson, statisztikai módszereken és számítógépes látáson alapuló eljárásokat fejlesztenek, amelyek képesek ezeket az információkat összeilleszteni, ellenőrizni és beépíteni a városi térinformatikai rendszerekbe. A fejlesztés során többek között az a cél, hogy a rendszer felismerje és földrajzilag pontosan illessze az egyes képi objektumokat, háromdimenziós információkat nyerjen ki, valamint a hiányzó adatokat is képes legyen pótolni. Az sem mindegy, ha két adatforrás egymásnak ellentmondó információt tartalmaz: a kutatás erre a problémára is megoldást keres.

SZEGEDNÉL AZ ÁRVÍZVÉDELEM IS FONTOS SZEREPET KAP

A projekt egyik közös alkalmazási területe a városi árvízi kockázatok vizsgálata. A tervezett adatkészleteket és kutatási prototípusokat ezért olyan modellezésben is felhasználják, amely segíthet pontosabban felmérni, hogyan viselkedik a víz egy városi környezetben. A kutatók kétdimenziós hidraulikai modelleket, valamint árvízi és csapadéklefolyás-modelleket is alkalmaznak. Ezek segítségével részletesebb képet kaphatnak arról, mely területek lehetnek veszélyeztetettek egy-egy nagyobb vízhozam vagy intenzív csapadék esetén.

SZEGEDI KUTATÓK IS DOLGOZNAK A FEJLESZTÉSEN

Az SZTE szakemberei elsősorban számítógépes látási, geometriai képfeldolgozási és gépi tanulási módszerekkel járulnak hozzá a nemzetközi projekthez. Vagyis a szegedi kutatók olyan technológiák fejlesztésében vesznek részt, amelyekkel a gépek képesek lehetnek értelmezni és egymással összekapcsolni a városi környezetről rendelkezésre álló különböző adatokat. A kutatás 2028. május 31-ig tart. Az SZTE a hazai megvalósításhoz 56,482 millió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.