Kevesebb csapadék, légköri aszály, rossz minőségű talaj és a facsemeték kérgét perzselő napsugárzás: egyre több kihívással kell megküzdeniük a fáknak Szegeden. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a változó körülményekhez a fafajok kiválasztásával és a fiatal fák éveken át tartó gondozásával is alkalmazkodni kell. Magyar Péter vasárnap ismertette az új országos fásítási és települészöldítési program részleteit, amelyben valamennyi magyar település pályázhat új zöldfelületek kialakítására és a meglévők megújítására.
„A szakember példaként említette, hogy Szegeden az éves csapadékmennyiség 550-ről 350 milliméterre csökkent, egyre gyakrabban jelentkezik a légköri aszály, ugyanakkor előfordulnak még fagyok, különösen a városközpontokban egyre rosszabb minőségű a talaj, a rendkívül erős napsugárzás pedig szinte elégeti a facsemeték kérgét a déli oldalon” – olvasható az MTI-n.
NAGY PROBLÉMA A MEGFELELŐ FAISKOLÁK HIÁNYA
Az ügyvezető hangsúlyozta, komoly problémát jelent, hogy a kertészeti szaporítóanyag-termelés szortimentje az utóbbi években lecsökkent, országosan csupán három-négy olyan faiskola maradt, ahol rendelkezésre áll a szaktudás az egyre szélsőségesebbé váló körülményekhez alkalmazkodni képes fajták és típusok szelekciójához.
SZEGEDEN A 2010-ES ÉVEK ELEJE ÓTA VÁLOGATJÁK A MEGFELELŐ FÁKAT
Szegeden a 2010-es évek elején kezdődött el a megfelelő fajok és fajták válogatása együttműködve az Alsótekeresi Faiskolával. A tapasztalatok azt mutatják, a mezei juhar, a tatár juhar, a pannon kőris, a virágos kőris, egyes ezüst hárs típusok lehetnek alkalmasak az ültetésre, emellett vizsgálják az olyan szil szelekciókat is, melyek rezisztensek a szilfavész néven ismert gombás fertőzésre. Szintén telepítenek magnélküli fehér eper változatot is – tudatta a szakember. Hozzátette: érdemes kísérletezni más éghajlatú területről származó egzóta fajokkal is, ezek azonban drágák.
A FIATAL FÁKAT ÉVEKEN ÁT LOCSOLNI KELL
A tapasztalatok azt mutatják, sorfaként úgynevezett háromszor iskolázott csemeték telepíthetők, a megfelelő fatükör kialakítása mellett, amely megakadályozza a víz elfutását. A csemetéket 3-4 éves korukig márciustól novemberig locsolni kell, ez pedig rendkívüli forrást és kapacitást igényel – mondta Makrai László.
ORSZÁGOS FÁSÍTÁSI PROGRAM INDUL
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videóban bejelentette, négyféle önkormányzati pályázat indul az Országfásítási és Települészöldítési Programban, ezekre valamennyi magyar település pályázhat.
PARKOKRA, ÁRNYÉKOSABB VÁROSOKRA ÉS ZÖLDEBB INTÉZMÉNYUDVAROKRA IS JUT FORRÁS
A miniszterelnök a Gajdos László élő környezetért felelős miniszter által szombaton bejelentett keretprogram részleteiről közölte: a települészöldítési programban 14,9 milliárd forintos keret lesz új közparkok létrehozására, meglévő zöldfelületek összekötésére, 10 milliárd forint pedig arra, hogy csökkentsék a hőszigethatást a városokban. Magyar Péter úgy fogalmazott: feltörjük a betont, ahol lehet, és zöldfelületeket hozunk létre, hogy legyen elegendő árnyék mindenhol – olvasható az MTI-n.
A harmadik pályázati lehetőségként szintén 10 milliárd forintot szánnak négy év alatt a meglévő parkok és zöldfelületek megújítására, új növények ültetésére, az elpusztult fák pótlására. A közintézmények zöldítésére, arra, hogy az iskolák, óvodák, rendelők udvarai is zöld közösségi terek legyenek, 4,4 milliárd forintot fordítanak, erre is lehet majd pályázni.
LEGALÁBB 12 MILLIÓ FACSEMETÉT ÜLTETNÉNEK A PROGRAMBAN
Magyar Péter elmondta, a következő négy évben 18,2 milliárd forintot fordítanak az országfásítási programra, 39,6 milliárdot pedig a települészöldítésre. A program része többek között legalább 12 millió facsemete ültetése, több mint 1300 hektárnyi erdő telepítése és 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítása, vagy az erdőtüzek megelőzése is.
TUDATOS ZÖLDÍTÉSSEL VÉDEKEZNÉNEK A HŐHULLÁMOK ELLEN
A kormányfő beszélt arról, hogy a tél közeledtével hajlamosak vagyunk elfeledkezni a kánikula okozta kihívásokról, az elviselhetetlen hőhullámokról. Azt mondta, nem lehet már elvi vitákat folytatni a klímaváltozásról, hanem mindent meg kell tenni az életkörülmények javításáért. Fenntartható fejlesztéseket valósítanak meg szakszerű tervezéssel, tudatos fafajta választással, az utógondozás biztosításával – mondta Magyar Péter.
