1920 környékén Angliában mi lehetett ez a két egymással párhuzamos fémhenger egy széles bőrpánton, tekerőkkel ellátva? Ez kérem az autóban használatos navigáció őse, a “Routefinder”. Természetesen még nem a GPS előfutára, hiszen az első műhold jóval később hagyta el a Földet, de néhány rokon vonást már fel tudott mutatni. Követte az utat – feltéve ha tekerték -, és adatbázis tartozott hozzá sok kis papírtekercs formájában. Persze az útról nem lehetett letérni, és újratervezés sem volt.
A Routefinder nyilvánvaló előnye az volt, hogy nem kellett nagy méretű térképekkel szerencsétlenkedni. Praktikussága ellenére nem tudott elterjedni, mert egyszerűen nem volt annyi autó az utakon, hogy komoly kereslet alakuljon ki az eszközre. Egy évtizeddel később egy másik találmány is megjelent a gördülő térkép elve alapján. A nagyobb és könnyebben olvasható “Iter Avto” már műszerfalba építve jelent meg. Lényegesen fejlettebb volt, mivel összeépítették a kilométer óra számlálójával, és a megtett út függvényében tekerte előre a térképet.
Na persze itt sem lehetett túlzottan eltérni az útvonaltól. Annak ellenére, hogy lényeges javulást mutatott karon hordható elődjéhez képest, még sem tudott elterjedni. Meglepő módon az alapelv nem halt ki teljesen, hiszen a rally műfajában a mai napig használnak ilyen módon működő eszközöket, persze 1-2 LCD kijelzővel és processzorral kiegészítve.
Forrás: bigthink.com, mbandf.com
