A Szeged365 kameráival besurrantunk a Gyálai Holt – Tisza rehabra: exkluzív interjú Kozák Péterrel, az ATIVIZIG igazgatójával

Javában zajlik Klebelsberg-telepen a Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja, pontosabban a tavaly nyáron kezdődő pilot projekt munkálatai, melynek most a legfontosabb elemét hajtják végre a szakemberek, jelenleg az ott található iszap kármentesítése zajlik. A Hattyas – telepieknek már több évtizedes álma, hogy a telep és Gyálarét közötti folyó holtág rehabilitációja megtörténjen, és a helyiek újra a birtokba vehessék a Tisza partját. A jelenleg folyó munkálatokról, a projekt állásáról Dr. Kozák Péterrel, az ATIVIZIG vezérigazgatójával beszélgettünk.

A kármentesítés végrehajtása nagy körültekintést igényel, hiszen a felhalmozódott szennyező anyagokat a mederben található iszapból el kell távolítani. A szennyező anyagok túlnyomó része szénhidrogén származékok, amelyek különféle biológiai lebontási folyamatokat alkalmazva viszonylag jól kezelhetőek. De vannak olyan szennyező anyagok is, amelyek biológiailag nem távolíthatók el, például nehézfémszennyezések, azonban ezek elhelyezkedését az előzetes vizsgálatok során feltárták a szakemberek, és az ezzel szennyezett iszapot az arra megfelelő nehézfémszennyezéssel terhelt anyagok befogadására és semlegesítésére alkalmas helyre szállítják el. Szerencsére, ennek a mennyisége nem olyan nagy, árulta el az igazgató.

A PILOT TESZT SORÁN EZER KÖBMÉTERNYI ISZAPOT VIZSGÁLNAK – A CÉL, HOGY A PROJEKT A LEHETŐ LEGKISEBB KÖRNYEZETI TERHELÉST JELENTSE

„Nagy mennyiségben szénhidrogénnel szennyezett iszapot találhatunk itt. Ennek a biológiai bontásához különféle enzimeket használnak, amelyek képesek lebontani ezeket a szénhidrogén származékokat. Ezt fizikailag úgy lehet végrehajtani, hogy úgynevezett prizmákat képeznek ezekből az anyagokból, azt az enzimekkel lepermetezik, és utána ezek az élőlények lebontják a szénhidrogén származékokat. Ez lenne a folyamat lényege, azonban nagyon fontos, hogy az enzimek működése optimális legyen a lehető legnagyobb hatékonysággal, illetve a végrehajtása során a legkisebb környezeti terhelést jelentse. Az enzimek működésének hatékonyságához víz szükséges, illetve olyan megfelelő hőmérséklet és tápanyag, amelynek keretében ez a fajta lebontási folyamat végbe tud menni. A kezelési eljárások receptúrája kulcsfontosságú a kármentesíti projekt iszapkezelési szakaszában, és a laboratóriumi vizsgálatokon túlmutatóan fontosak azok a terepi tapasztalatok, amelyek alátámasztják azt, hogy ezt a technológiát pontosan, milyen körülmények között lehet ipari mennyiségben végrehajtani. Ebből a célból ezer köbméternyi iszap kerül a holtágból kitermelésre, és a már elkészített kezelőterületen kialakítják ezeket a prizmákat, amelyeket három hónap időtartamban különböző receptúra alapján kezelés alá vesznek” – magyarázta el a folyamatot Kozák Péter, majd hozzátette, ennek a terepi kalibrációnak a végrehajtása folyik most a Gyálai Holt – Tiszán, a szennyvíztisztító mögötti területen, ahol a holtág két medrében folyik az iszap kitermelése, kezelőterületre juttatása és utána a kezelése.

A KÁRMENTESÍTÉSI PROJEKTET KÖVETŐEN MINDEN KÉSZEN ÁLL EGY VÍZGAZDÁLKODÁSI PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA

Tehát a kulcs a kármentesítés, hogy a holtágban található iszap olyan minőségű legyen, hogy ne okozzon környezeti kockázatot. Az eredeti elképzelések egy olyan projektről szóltak, amelyben az iszapkezelés, és a holtág jövőbeni működtetéséhez szükséges valamennyi létesítmény benne volt, azonban tekintettel arra, hogy az iszapkezelés döntően dominált a projekten belül, így környezeti kármentesítési projekt lett belőle, és a vízgazdálkodási jellegű projektelemek kikerültek belőle. „Az összes tervdokumentáció a rendelkezésünkre áll, az összes engedély ezzel kapcsolatosan aktuális és felhasználható. Ezt kihasználva a projekt további fejlesztésére javaslatot tettünk, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag a kármentesítést követően ezek a vízgazdálkodási létesítmények is azonnal üzembe állhatnának. Itt egy tiszai fővízkivételről beszélünk, monitoring pontokról, amelyek fontosak ahhoz, hogy a már kármentesített meder fenntartható módon működjön, fejlődjön, megfelelő vízforgalmat biztosítson. Ennek a projektnek az előkészítésén is dolgozunk, és bízunk benne, hogy a két projektelem egymással párhuzamosan is meg tud valósulni” – árulta el az igazgató.

A KÁRMENTESÍTÉS 4,5 MILLIÁRD FORINTBÓL VALÓSULHAT MEG

„Így látható, hogy a Holt – Tisza teljes rehabilitációja több lépcsőben jöhet létre. A legfontosabb elem most a kármentesítés, amelyre 4,5 milliárd forint került elkülönítésre, a vízgazdálkodási projekt elemek tekintetében a tervek rendelkezésünkre állnak, és amint olyan lehetőséget látunk, hogy források is biztosíthatók lesznek hozzá, azonnal mobilizáljuk ennek a projektnek az előkészítését. Nyilván ez a források függvényében valósulhat meg, most a 4,5 milliárdos projektelem az, amelynek részeként a pilot beavatkozást végezzük” – avatott be az igazgató a részletekbe.

A HOLT -MAROSHOZ HASONLÓ RENDEZETT SÉTÁNY ALALÍTHATÓ KI A KÉSŐBBIEKBEN A GYÁLAI HOLT – TISZÁNÁL

Kozák Péter szerint a jövőképet a Gyálai Holt – Tisza esetében úgy kell elképzelni, mint a Holt – Marosnál. Habár régen működött itt fürdőzőhely, jelenleg a strand kiépítésének a feltételei, minőségi követelményei, a nem élővizek esetében rendkívül nehezen biztosíthatóak, de egy rendezett park, egy rekreációs és turisztikai célokra felhasználható víztér igenis a projekt reális kimenetele lehet. Ez megalapozza azt, hogy a későbbiek során helyi kezdeményezések, vagy akár konkrét turisztikai elemek is fejlesztésre kerüljenek.

„A régi fürdőzőhely strandként történő helyreállítása a mostani szabályozási környezetben, a Gyálai Holt – Tisza esetében picit túlzó célkitűzés, de az, hogy a Holt – Maroshoz hasonló rendezett sétányokkal övezett fejlesztéseknek biztosítsuk az alapját, az már megvalósítható lenne. A projekt célja, hogy a kármentesítés során a mederanyag környezeti kockázatot ne okozzon, illetve, ami a holtágak szempontjából a legfontosabb, a vízforgalom kérdésköre, azt tiszai vízkivétellel meg lehessen oldani, vagyis adott esetben a holtág vízterébe lehessen frissítő vizet beemelni, bejuttatni, hiszen az iszap rehabilitációját követően, ha nem tudunk vízforgalmat generálni a holtágba és így friss, tiszai vízzel ellátni, akkor utána a vízminőségi paraméterek nagyon labilisak lehetnek, mint ahogy nagyon labilisak valamennyi mentett oldali holtág esetében. A Holt – Tisza esetében ezekre a műszaki létesítményekre a terveink, engedélyeink megvannak, bízunk benne, hogy lehetőséget kapunk arra, hogy a fejlesztés egy második lépéseként ezt megvalósítsuk. És onnantól kezdve a fókusz a használatra fog ráirányulni, arra, hogyha jobb állapotok alakulnak ki, ezeket megőrizzük, fenntartsuk. Addig még nagyon sok munkánk van, de biztos vagyok benne, ha a lehetőség adott lesz, a helyi lakosság mellettünk fog állni, mint ahogy most is teszi.

A LAKOSSÁG TÁMOGATÁSA TARTÓPILLÉRE A PROJEKT LÉTREJÖTTÉNEK

„A munkálatok során nagyon komoly támogatást kapunk a helyi lakosságtól. Jelenleg olyan területen folyik a munka, amely kevésbé látogatott, nem központi helyen van, éppen abból a célból, hogy a logisztikai kérdéseket is fel tudjuk tárni, mekkora gépek, milyen gépek, hogy tudnak mozogni, mennyi az a minimális zavarás, ami a part mentén keletkezik. Jelenleg úgy ítéljük meg, hogy olyan nagyon nagy kompromisszumokat nem kell hozni, de még egyszer ki szeretném emelni, és megköszönni azt a támogatást, ami a helyi lakosok részéről a projekt irányába megnyilvánul, nagyon fontos eleme, tartópillére a projektnek, hogy erre a támogatásra számíthatunk” – árulta el Kozák Péter.

Magyar Andor operatőr kollégánk besurrant a Holt -Tisza rehabra, helyszíni riportjából megleshetitek, hogy állnak a munkálatok:

Az alábbiakban pedig Dr. Kozák Péter igazgatóval készített teljes interjúnkat hallgathatod meg:

Operatőr: Magyar Andor, szeged365.hu

Fotók: Szabó Dávid