Kitört a hétvége, itt a tavasz, Szeged továbbra is meseszép (sőt, tavasszal a legszebb), adná magát, hogy szabadidős programoknak hódoljunk: kocogjunk a gyönyörűséges ligetünkben, romantikázzunk a Vértó partján… Egyetlen bökkenő van csak, úgy hívják, koronavírus. Most hétvégén is érvényben vannak a kijárási korlátozások, a kérdés már csak egy:
Menjünk vagy ne menjünk?
Arról, hogy a szegediek hogy döntöttek, Szabó Dávid kollégánk fotóriportja árulkodik. Péntek délután Szeged három ikonikus, szabadidős zöldövezetében jártunk:
- Erzsébet Liget
- Vértó
- Zápor tó
Ránézünk a fotókra és már érezzük is a csábítást: “nem kimenni” ezekre a helyekre legalább olyan nehéz, mint visszautasítani a hozzánk vágott Ferrari-slusszkulcsot vagy hűvösen nemet mondani az Év Playmate-je választás összes döntősének, együtt.
PÉNTEK DÉLUTÁN A LIGETBEN
Dávid nem volt magányos, de azért a Szegedi Majálist idéző telt ház még odébb volt. Botka László pénteken bejelentette, most hétvégén is fenntartja a kijárási korlátozásokat, ennek értelmében egyébként nem tilos kimenni a ligetbe:
“A szabadban lenni, sportolni vagy kutyát sétáltatni legfeljebb napi egy órában lehet a hétvégén, azt is egyedül, vagy csak azokkal, akikkel egy háztartásban élnek.“
Tehát, ha már nagyon nem bírjuk a négy fal között, stopper Buksi hátára felköt, irány a liget, szigorúan egy órára, tisztes távolban a többi szegeditől:
RÓKUS, MI ÍGY SZERETÜNK: A MESESZÉP VÉRTÓ PARTJÁN SÜTKÉREZVE
Dávid második péntek délutáni portyája a Vértóhoz vezetett, ha már itt tartunk, morfondírozzunk egyet a titokzatos Vértó elnevezésen:
Bálint Sándor szerint egy közeli vágóhídról kifolyó véres víz festette vörösre a tó vizét, így keletkezett a köznyelvben a Vértó elnevezés. Bár Bálint említi, de a korabeli térképeken nincs nyoma vágóhídnak errefelé, a környéken a 20. század első éveiig csak szőlőskertek és gyümölcsösök voltak, a lakott terület határa pedig több száz méterre délre volt. Többször fölmerül a név magyarázataként, hogy a gázgyári szennyvíz festette vörösre a tó vizét, ám az egykori rókusi gázgyártól a Vértó 1,2 kilométernyire, míg a Búvár-tó és a Városgazda tó csak 400, illetve 450 méter távolságra fekszik, a szennyvíz bevezetése tehát azokba lett volna kézenfekvő. A köznyelvi elnevezés helyett a 20. század elején már a Vöröskereszt-tó elnevezés tűnik fel a térképeken. A tó hivatalos neve akkor is Vöröskereszt-tó volt, amikor az 1970-es években elkezdődött a tavat körülölelő lakótelep építése. A lakótelep építésekor több a tóhoz közel eső hely is a Vértó elnevezést kapta.
Két dolog biztos:
- 1.: a Vértó Rókus legszebb része
- 2.: péntek délután relatíve sokan, de fegyelmezetten voltunk kint
ZÁPOR TÓ: TARJÁN ÉKSZERDOBOZA
Ha már szabadidős placcokat fotóztunk, a Zápor tavat nem hagyhattuk ki, imádjuk a szépségét, a hangulatát, ennek a helynek varázsa van. Sőt, még horgászni is lehet, lásd Dávidunk fotóit…
Péntek délután így festett a helyzet:
Konklúzió?
Szeged Magyarország legszebb, leghangulatosabb városa.
Hogy maradjunk vagy menjünk? Ezt Rátok bízzuk, ha az utóbbit választjátok, tartsátok be a szabályokat: maszk, tisztes távolság, maximum egy óra.
