Létezik egy nagyon rossz végkifejletet feltételező forgatókönyv is Magyarországon, a koronavírus-járvány kapcsán – hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferencián. A hazai “worst case scenario”: 2.500.000 hazai fertőzött, 14.000 ember lélegeztetőgépen.
Röviden összefoglaltuk, mi hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferencián, ahol a kormány munkáját segítő kutatócsapat tagjai tartottak előadást és engedtek bepillantást a járványügyi helyzet kezelésének kulisszatitkaiba.
JELENLEG A JÁRVÁNY LEFOJTOTT SZAKASZÁBAN VAGYUNK
A koronavírus-járvány Magyarországon jelenleg a lefojtott szakaszában van, köszönhetően a korlátozó intézkedéseknek és azok nagy mértékű betartásának. Ez azonban hosszú távon nem tartható fent, ezért a legfontosabb kérdés: merre tovább a mostani helyzetből, mi alapján döntsön a kormány. A modellszámítások azt mutatják: a szigorú intézkedések enyhítésével azonban nagyon óvatosan kell bánni, nehogy a veszélyes zónába lépjünk, amikor például már 10 fertőzött ember 13 másik embert tud megfertőzni.
A JELENLEGI RENDSZER, AMELYBEN MAGYARORSZÁG VÉDEKEZIK
Az esemény a házigazda Palkovics László előadásával vette kezdetét, aki a járvány elleni védekezés folyamatának bemutatásával indított. Ennek keretében olyan kulisszatitkot is elárult, hogy az operatív törzs reggel 6 órakor tartja meg mindig az első ülését, majd éjszaka valamikor a másodikat, és reggel 4 órakor már adatokat konszolidálnak és prezentációkat gyártanak az addig eltelt nap áttekintése érdekében.
Az innovációs miniszter ismertetése szerint a járvány elleni védekezés struktúrája 17 elemből áll és 4 pillérre épül. Rendkívül fontos, ha nem a legfontosabb cél volt a járvány eddigi szakaszában Palkovics szavai alapján, hogy Magyarország időt nyerjen és az egészségügyi rendszer alkalmassá váljon a járvány kezelésére. Az egész védekezés folyamatát meg kellett alapozni jogszabályokkal, költségvetést érintő döntésekkel és a kommunikációs feladatokkal. Elmondása szerint kiemelten fontos pillér a hazai tudás és gazdasági háttér igénybevétele. Ezt annak kapcsán említette meg a tárcavezető, hogy a kormány rövid időn belül aktiválta az ipari kapacitásokat és a hazai kutatási kapacitásokat a járvány hatásai ellen. Azt vetítette előre, hogy cél, hogy ezek az együttműködések fennmaradjanak, sőt építeni szeretnének erre.
A FERTŐZÖTTEK 84-92%-A NEM KERÜL DETEKTÁLÁSRA
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ áprilisi jelentése szerint a fertőzöttek 84-92%-a nem kerül detektálásra az ellátórendszerben, míg a megerősített COVID-19 esetek aránya az ellátórendszerben 7-12% lehet. Akik megjelennek a kórházakban, azoknál 68%-ban enyhék a tünetek, míg 30% igényel kórházi ápolást, 2,4% pedig invazív lélegeztetést.
A JÁRVÁNYGÖRBE CSÚCSÁN 2.500.000 EMBER FERTŐZŐDHET MEG MAGYARORSZÁGON
A kormány azt a kérdést is feltette a jelen lévő kutatóknak, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv?
Íme a hazai “worst case scenario”:
A kutatók számításai szerint a járványgörbe csúcsán 2.5 millió (!!) ember fertőződhet meg Magyarországon a legrosszabb esetben, ebből 14.000 (!!) magyarnak lenne szüksége lélegeztetőgépre.
Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa előadásában szintén azt mutatta be, hogy Magyarországon hogyan alakulhat ki a legrosszabb forgatókönyv, amit a kormány mindenáron el akar kerülni. A szakember ennek szemléltetésére a reprodukciós szám jelentőségét hangsúlyozta, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fertőzött ember hány másik embert tud megfertőzni. (Ha ezt a számot sikerül szigorúan 1 körül tartani, akkor a járvány nagyon fékezve terjed, a járványgörbe nem indul exponenciális növekedésnek, vagyis stagnál. Ha 1 alatt lenne, akkor beszélhetünk a járvány lecsengéséről.)
A nemzetközi hírű matematikus egy látványos ábrát is vetített szemléltetésképp. Azt mutatta be, hogy a jelenlegi 1-es reprodukciós ráta körüli értékkel hosszú távon is hasonlóan elfojtott lehetne a járvány Magyarországon. Majd hipotetikus forgatókönyveket is felvázolt, ha május elejétől különböző mértékben növekednének meg a kontaktusszámok, a korlátozó intézkedések enyhítése miatt.
Ha a lazító intézkedések miatt kialakuló nagyobb reprodukciós számok hónapokon át fent maradnának, akkor jól látható, hogy milyen súlyos következményei lennének a járványnak: 1,3-as reprodukciós ráta esetén már szeptember végére elérné Magyarország a lélegeztetőgép-kapacitását (ez csak hipotetikus forgatókönyv, addig nyilván emelkedne a lélegeztetőgépek száma is).
Volt egy még egy nagyon fontos kijelentése is, amely mindenki számára kézzel foghatóvá teszi a járványgörbe legfontosabb mutatójának jelentőségét. “Ha megnézzük, hogy mi a különbség az 1,2 és 1,3-as reprodukciós ráta között, az azt jelenti, hogy ha veszünk 10 fertőzöttet, akkor ők 12 vagy 13 másik embert fertőznek meg összesen. Ez 10 fertőzöttre vetítve csak 1 plusz fertőzés, ami alapján azt gondolnánk, hogy ennek nincs nagy jelentősége. De ha ez hosszú időn át fennáll, akkor ez a picinek tűnő különbség drasztikus különbséget jelent a járvány végkimenetelében” – magyarázta. 1,2-es reprodukciós rátánál még egy kezelhető járványunk van, 1,3-nál viszont már egy nem kezelhető járványunk van – tette hozzá.
A matematikus arra is rámutatott, hogy bármely lazító vagy korlátozó intézkedés meghozatalának hatása körülbelül két hét csúszással fog megjelenni a járványgörbén (ami az inkubációs periódus hossza miatt van). A rendszernek van tehát egy két hetes tehetetlensége.
Forrás: Portfolio.hu
