Nincs megállás Szegeden: műholdakkal veszik fel a Tiszán kialakuló jégkárok elleni harcot az SZTE kutatói

A Szegedi Tudományegyetem földrajztudósai az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére 2017-ben kezdték el a Dunán kialakuló jégborítás műholdkép alapú monitoringjának lehetőségeit vizsgálni. A kutatás most a Tiszára is kiterjedt – olvasható az egyetem sajtóközleményében.  

Mint írják, a folyókon megjelenő jégborítás káros hatásai sokfélék lehetnek. A legnagyobb problémát úgy okozhatja, ha a zajló jég valamilyen fizikai akadály, például éles kanyarulat hatására összetorlódik, torlaszt képez. Ez természetes duzzasztó gátként működve felduzzasztja a torlasz feletti folyószakaszt, árvízveszélyt okozva ezzel. Ennek megfelelően a Dunán, egészen a 2013-as nagy árvízig a jeges árvizek szintjei jelentették a rekordokat, és ez a Budapest alatti szakaszon máig is így van.

A JÉG KÁRT OKOZHAT TÖBB LÉTESÍTMÉNYBEN

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy ezen felül a jég kárt okozhat minden olyan létesítményben, ami a mederben van, mint a mólók, hajóút kitűzési jelek, hidak és más műtárgyak. A jégtörőket kivéve a hajók döntő többsége nem tud jéggel borított vízen közlekedni, ezért a jég változásainak előrejelzése, felmérése hajózási szempontból is kiemelten fontos. Jég kialakulásának veszélye esetén az úszólétesítményeket, hajókat menedékhelyre, jellemzően kikötőbe lehet vinni, vagy ki lehet emelni őket a vízből, megóvva a károktól.

MEGFIGYELÉS MŰHOLDFELVÉTELEKEN KERESZTÜL

A klímaváltozás régiónkban legnagyobb valószínűséggel a hőmérséklet emelkedését hozza magával, de a szélsőséges időjárási eseményekre is fel kell készülni. Nem túl gyakran, de rövid és extrém hideg periódusokra is számíthatunk. Ezen események monitoringjára nem lenne kifizetődő egy drága, állandó megfigyelőállomás-hálózat kialakítása (ami egyébként is csak diszkrét pontokban ad információt), a hagyományos emberi megfigyelés pedig szinte lehetetlen a legtöbb folyószakaszon. A földmegfigyelés azonban ebben az esetben is hatékony megoldásnak bizonyulhat, hiszen változatos technológiákat alkalmazva gyűjt adatokat a Föld felszínéről. Különösen igaz ez a műholdfelvételek esetében, amelyek segítségével nagy területekről, nagy térbeli és időbeli részletességgel gyűjthetők információk.

TÖBB ÉVTIZEDES TAPASZTALATTAL BÍRNAK

„Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére 2017-ben kezdtük el a Dunán kialakuló jégborítás műholdkép alapú monitoringjának lehetőségeit vizsgálni. A különböző műholdas platformokról származó felvételek feldolgozásában már több évtizedes tapasztalata van tanszékünknek. Nemcsak a látható, közeli és közepes infravörös tartományokban nyert információkkal, de termális és radar adatokkal is dolgozunk. Ezek felhasználásával azonosíthatók a területhasználatban vagy a vegetációban bekövetkező változások, vagy akár az árvizek kiterjedése is” – vázolta fel a vizsgálatok hátterét Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa, a kutatás vezetője.

100 MÉTERES FOLYÓSZAKASZOKRA ÖSSZEGEZVE TÉRKÉPEZIK FEL A JÉGBORÍTÁS ARÁNYÁT

A műholdak átlagosan 2-3 naponta térképezik fel a Föld felszínét, így hazánkat is. A jéggel borított felszínről erősebb a visszavert jel, mint a be nem fagyott vízről, így pár előfeldolgozási lépést, zajszűrést követően a jég és vízfelületek egymástól elkülöníthetők a képeken. Ezután 100 méteres folyószakaszokra összegezve térképezik a jégborítás arányát. Ezek a térképek segítik az adott folyószakasz kezelőit a döntéshozásban, kijelölve a problémás részeket. A jégborítás fokozódása előre jelzi a torlaszok kialakulását az ismert kritikus pontokon. Ezeken a helyeken az OVF további megfigyeléseket végezhet, vagy például jégtörő hajókat vethet be a jégtorlaszok felszámolása érdekében.

A JÉGKÁR ELLENI KÜZDELEMBEN SEGÍT A KUTATÁS

Bár a jelenlegi jégzajlásnak az időjárás enyhülésével úgy tűnik vége, a most nyert adatok és tapasztalatok alapján is kijelölhetők azok a szakaszok, ahol a Tisza mentén könnyebben összetorlódhat a jég, illetve vizsgálható, hogy a hőmérséklet csökkenését milyen ütemben követi a folyó felszínének befagyása. A kutatási eredmények felhasználásával és a monitoring folytatásával modelleket lehet felépíteni, amelyeket aztán fel lehet használni a jégkár elleni küzdelemben.