„Már a kihűlés veszélye fenyegette a bajbajutottat, ilyenkor minden perc számít” – exkluzív Szeged365 interjú a mocsárba ragadt migránsokat kiszabadító életmentővel

Szinte már szürreális, ami az elmúlt időszakban történt Szeged környékén, ugyanis a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban három esetben is mocsárban ragadt bajbajutottakhoz riasztották őket. Mindhárom esetben a határt illegálisan átlépő török migráns szorult segítségre: március 16-án éjjel Mórahalom térségében történt meg a baj, majd április elsején és 10-én Ásotthalom mellett ismétlődött meg az eset. A mentés folyamatáról Lévai Norberttel, a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat munkatársával beszélgettünk, aki részt vett mindhárom esetben a mentésben.

A Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat, ha Szeged közigazgatási határain belül vonul ki egy esethez, akkor önkéntes tűzoltóként teszik azt, ha már Szeged vonzáskörzetén kívül végeznek mentéseket, akkor, mint a mocsárban bajba jutott török migránsok esetében, a Maros Mentőszervezet tagjaként végzik a mentést. Jelen esetben két jól összeszokott, már helyismerettel rendelkező vízimentővel, Lévai Norberttel és Seller Lászlóval érkeztek a helyszínekre.

A MINDÖSSZE 4-5 FOKOS VÍZBEN A BAJBAJUTOTTAT A KIHŰLÉS VESZÉLYE FENYEGETTE

Lévai Norbert beszélgetésünk során elmondta, azt nem tudni, hogy miért pont a mórahalmi és az ásotthalmi mocsaras helyeken próbálkoznak átjönni folyamatosan a migránsok. Az utóbbi időben emelkedett meg az ilyen esetek száma, amióta ezen a környéken megnövekedett az illegális határátlépők száma. Általában van náluk egy telefon, és a szakemberek véleménye szerint GPS koordináták alapján jönnek, de mivel nem rendelkeznek helyismerettel könnyen bajba kerülhetnek. Ahogy Lévai Norbert elmondta, ez egy mocsaras, lápos terület, 40-50 cm-es vízmélységgel, mely alatt egy körülbelül 20 centis iszapréteg rejt számukra láthatatlan veszélyt. A nádassal benőtt területen a víz még most is csak 4-5 fokos lehet, így, ha elindulnak benne, egy idő után beleragadnak és nem tudnak önerőből kijönni, ráadásul a kihűlés veszélye is fenyegeti őket.

MINT MINDEN MENTÉSNEK, ENNEK IS MEGVOLT A MAGA VESZÉLYE

A vízimentő elmondta, mint minden mentési folyamat, a migránsok mocsárból való kiszabadítása is rejt magában veszélyt. „Ebben az esetben a mentendő személyekről tudtuk, hogy külföldi állampolgárok, viszont azt nem, hogy van – e a bajbajutottaknál esetleg olyan tárgy amivel ártani tudnának nekünk, ez egyfajta rizikót jelent. Általában ilyen esetekben azért közreműködőek, hiszen számukra is az a fontos, hogy megmeneküljenek és túléljék a veszélyt, amelybe belekeveredtek” – mondta el Lévai Norbert.

A MENTÉS FOLYAMATA ÖSSZEHANGOLT, SZERVEZETT MUNKÁT IGÉNYEL

A mentés során ilyenkor a helyszínen vannak a honvédség, vagy a rendőrség munkatársai, hiszen szolgálatuk során általában ők bukkannak rá a bajbajutottakra, majd riasztják a szakszolgálat specialistáit, a katasztrófavédelmet (általában a mórahalmi vagy a ruzsai tűzoltóegységek érkeznek), és a mentőket is. A vízimentők először a terep felderítésével kezdik a munkát, majd egy könnyű alumínium ROCSO-val (rohamcsónakkal) bemennek a bajbajutottért. „Ez egy kicsit küzdelmes, mert a csónakmotort a víz viszontagsága miatt nem lehet beindítani, önerőből kell betolnunk a hajót: egy kolléga hátulról tolja, én pedig elölről irányítom, hogy merre menjünk” – avatott be a részletekbe Lévai Norbert. Amikor elérik a mocsárba ragadt személyt, beveszik őt a csónakba, majd rádión jeleznek a partra, hogy megkezdhetik a csónak kihúzását a korábban ráerősített kötél segítségével.

A MIGRÁNS ANNYIRA EL VOLT MÁR GÉMBEREDVE A HIDEG VÍZBEN, HOGY NEM TUDOTT MÁR EGYEDÜL BEMÁSZNI A MENTŐCSÓNAKBA SEM

„A harmadik illegális bevándorló kimentésénél olyan problémába ütköztünk, hogy a bajbajutott teljesen el volt már gémberedve, nem tudott gyakorlatilag velünk közreműködni. Míg más esetekben odatettünk egy létrát és be tudott mászni az illető a csónakba, az itt nem működött. Annyira el voltak gémberedve az izmai, hogy félig ülő-guggoló pózban várta már a vízben a segítséget. Ilyenkor minden perc számít. A mentés során nem azt nézzük, hogy ki az, honnan jött, csak azt, hogy meg kell mentenünk egy emberéletet” – mondta el Lévai Norbert, akitől azt is megtudtuk, ha bárki hasonló veszélybe keveredik, a legjobb, amit tehet, hogy próbáljon meg minél hangosabban segítség után kiabálni, miközben amennyire lehet mozdulatlanul várja a mocsárban a szakemberek érkezését, hiszen, ha bepánikol és szabadulni próbál, csak még jobban belesüppedhet az iszapba és csak magának árthat vele.

A FÉLELEM AZ EGYIK LEGROSSZABB TANÁCSADÓ

Lévai Norbert arról is mesélt nekünk, munkájában rettentően fontos, hogy egy összeszokott csapat dolgozzon együtt, hiszen egymás életéért is felelnek, szükséges, hogy egymás mozdulataiból, gesztusaiból, reakcióiból rögtön tudják, mit szeretne a másik. A félelem az egyik legrosszabb tanácsadó, ezért a szakszolgálat munkatársainak minden esetben meg kell őrizniük a hidegvérüket, hogy mindenki épségben hazakerülhessen. Norbert már nagyon sok esettel találkozott munkája során, melynek elmondása szerint a legszebb része, ha sikerül megmenteni a bajbajutottat, a nehéz része azonban, amikor már nem lehet rajta segíteni és azért küzd az ember, hogy a családjához hazajuttathassa az elhunytat, hogy méltóképpen búcsút tudjanak tőle venni.

NAGYON SOK LELKIERŐ KELL EHHEZ A MUNKÁHOZ

„Ez a legerősebb embereket is megviseli, de ha egy jó csapattal dolgozol együtt és vannak az embernek barátai, akikkel ezt ki tudja beszélni, lehetőleg rögtön akkor, amikor még friss az eset, az nagyon sokat tud segíteni a feldolgozásban. Nagyon sok lelkierő kell ehhez a munkához. Az a lényeg, hogy túl tudd magad tenni rajta és nem szabad azon agyalni, hogy ez miért történhetett, csak így lehet ezt csinálni” – árulta el Lévai Norbert, ahogy azt is, hogy ugyanakkor vannak olyan pici dolgok, amelyekből nagyon sok erőt tudnak meríteni, mint például amikor a mocsárba szorult török migráns a part biztonságából köszönetét fejezi ki megmentőinek.

A mentésben résztvevő személyek önkéntesként a civil munkájuk mellett ellenszolgáltatás (fizetés) nélkül végzik tevékenységüket, mint minden egyes tagja a szakszolgálatnak. Lévai Norbert polgári foglalkozása uszodamester, Seller László pedig a Deák Ferenc Gimnáziumban tanár.

Fotók: Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat Facebook oldala