Hamarosan épülhet a Floratom vezetéke, amely használt termálvizet vezet majd a Tiszába – megszólalt Kozák Péter (ATIVIZIG) és Mihálik Edvin

A Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör szerkesztőségünknek küldött nyílt levele szerint augusztus 15-én – miután hivatalosan is megtiltották a Floratom nevű cégnek, hogy a csurgalékvizét az öko-katasztrófává lett Holt-Tiszába engedje – hamarosan elkezdhetik kiépíteni a csőhálózatot, amivel a használt termálvizet már a “nagy” Tiszába csorgathatják bele. Az ügyben az összes érintettet megkerestük, ahogy ígértük, a válaszok beérkezési sorrendjében jelentetjük meg a nyilatkozatokat, interjúkat. Mivel Kozák Péter ATIVIZIG-igazgató és Mihálik Edvin zöld város tanácsnok reagáltak elsőként, velük kezdünk.

Lemaradtál valamiről?

Íme az eredeti sztori:

KOZÁK PÉTER, ATIVIZIG: A HATÓSÁG NEM TARTOTTA KOCKÁZATOSNAK A BEADOTT ANYAGOK ALAPJÁN A MEGOLDÁST

Az első válasz az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF) futott be, akik egy szűkszavú levelet küldtek, annyit írva, hogy “a létesítmény kivitelezésével és engedélyezésével kapcsolatosan a területileg illetékes vízügyi hatóság, illetve a beruházó ad tájékoztatást.” 

Őket követte Dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, aki Fülöp Tímea kolléganőnk megkeresésére azt nyilatkozta, ahhoz, hogy a projekt megvalósításához a Floratom az engedélyt megkapja, vízjogi létesítési engedélyezési eljárást kellett lefolytatnia, ami a Katasztrófavédelem Vízügyi és Vízvédelmi hatóságának kompetenciája. Ők a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel ezt a tervet megvizsgálták, és mikor megítélték, hogy probléma, kockázat nem áll fenn, akkor a telepítésre az engedélyt megadták. Mint mondta, a hatóság a beadott anyagok alapján hozott döntést, megvizsgálták, hogy a Tisza tekintetében ez milyen következményekkel járhat és “nem tartották kockázatosnak”. 

A “Gyálai Holt-Tisza kármentesítése” című, 4 és félmilliárdos projektben benne volt, hogy onnan le kell választani a Floratom csőrendszerét, és akkor, ha a telephely tovább akar működni, akkor neki kell megoldania a vizek elvezetését a holtágból, hogy oda többé ne kerülhessenek be a szennyező anyagok. Ennek ez pedig egy hatóság által jóváhagyott megoldása. 

Magyarán, az ATIVIZIG szerint – engedélyeztetés fronton – a Katasztrófavédelem Vízügyi és Vízvédelmi hatóságánál pattog a labda, amint megérkezik a hivatalos válaszuk, jövünk az újabb cikkel.

MIHÁLIK EDVIN ÁLLÍTÓLAG MÉG CSAK MOST ÉRTESÜLT A DOLOGRÓL

A Momentum-politikus Zöld Város Tanácsnok levélben, majd egy Facebook posztban válaszolt (az előbbi lényegében az utóbbi felvezetése volt), aki azt írta, most értesült arról, hogy a Floratom a jövőben a holtág helyett a Tisza folyóba fogja engedni a termál fűtés csurgalékvizét. “Pár héttel ezelőtt magam is részt vettem azon a lakossági fórumon, ahol a kivitelező cég tájékoztatta a lakosságot a kármentesítés aktuális állapotáról. Akkor többen konkrétan rákérdeztek, hogy a Floratom a kármentesítés után miként oldja meg a termál csurgalékvíz elhelyezését, azonban arra a hatóság képviselői csak annyit mondtak: a Gyálai-Holt Tiszába biztosan nem, más megoldást kell keresnie a cégnek” – írta.

Két szerkesztői megjegyzés:

• Az említett fórumon tényleg volt két furcsa pillanat, az egyik az volt, amikor a termál csurgalékvíz elvezetése kapcsán mindössze annyit tudtak mondani az illetékesek, hogy “a Gyálai-Holt Tiszába biztosan nem” engedik majd beleönteni, de arra a többszöri, többek által feltett kérdésre, hogy “akkor hová fogják?”, semmiféle válasz nem érkezett.
• A másik érdekesség a politikushoz kötődik, a fórumon végig ott voltunk és tudósítottunk, a Zöld Város Tanácsnok viszont valamikor félúton elviharzott az eseményről.

A ZÖLD VÁROS TANÁCSNOK SZERINT EGYETLEN ELFOGADHATÓ MEGOLDÁS VAN: A VISSZASAJTOLÁS

“Véleményem szerint a 21. században az egyedüli elfogadható megoldás a használt termálvíz kezelésére a visszasajtolás lenne. A szegedi önkormányzat cége, a SZETÁV is ilyen formában alakította ki a szegedi geotermikus fűtési rendszert: minden kitermelő kúthoz, két visszasajtoló kút épült. Hiszen a felszínre hozott víz nem fog újra termelődni, azt vissza kell juttatni, miután a magas hőértékét fűtési céllal felhasználtuk. Nyilván ez egy költséges dolog. De egy bolygónk van, amikor a klímaváltozás itt dörömböl az ajtónkon, jobban kell rá figyelnünk. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy a Floratom más utat választott és a 6 kitermelő kút mellé egyetlen visszasajtolót sem fúrnak, hanem csővezetéken keresztül a Tisza folyóba eresztik a használt termálvizet. És ehhez a Csongrád-Csanád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya, mint szakhatóság az engedélyt is megadta, minden érintett, kormányzati szerv beleegyezése mellett” – írta, majd leterelte a felelősséget az önkormányzatról, megjegyezve, hogy az önkormányzatokat ilyen kérdésekben már nem kérdezik meg, joghatóságuk nincsen.

Mihálik arról ír, hogy a szakhatóságok arról is rendelkeznek, hogy milyen határértékeknek felelhet meg az a termálvíz, amit a Tiszába kíván engedni a Floratom. Ezek azok a határértékek, amiket a Magyarországon érvényes jogszabályok is tartalmaznak.

“Elvárjuk, hogy a hatóságok a jövőben rendszeresen ellenőrizzék, hogy a Floratom valóban a törvényben leírt határértékeknek megfelelő minőségű, mindenfajta más szennyezéstől mentes vizet enged-e a Tiszába. Hogy elkerülhessük azt a katasztrófát, ami a Gyálai-Holt Tisza esetében már megtörtént. Régi környezetvédelmi vita Magyarországon, hogy a 60-as, 70-es, 80-as években épült termálkutak, amelyekhez nem épült visszasajtoló kút meddig működhetnek a jelenlegi hatósági engedélyek mellett, visszasajtolás nélkül. A fenntarthatósági szempontok azt diktálják, hogy minél hamarabb rendezze a Magyar Kormány és az Országgyűlés ezt a kérdést, és az új termálkutak kialakításához hasonlóan, írják elő kötelezően a visszasajtolást” – fejtette ki, majd hozzátette, hogy ez az igény sok mezőgazdasági cég érdekeit sérti.

Az értekezés végén a kormányt célozta meg a Zöld Város Tanácsnok, mint írta, a kormány feladata lenne, hogy a munkahelyek és a természet védelme között egyensúlyt teremtsen. “Sajnos Magyarországon az agrár vállalkozások nem számíthatnak állami segítségre, amikor fenntarthatóbbá akarják tenni saját tevékenységüket. Pedig egy visszasajtoló kút építése nem két fillér, hanem súlyos százmilliókba kerül, a magyar államnak segítséget kellene nyújtania, például fenntarthatósági pályázatok formájában. Továbbá kezdeményezni fogom a Momentum parlamenti frakciójánál, hogy nyújtsunk be törvényjavaslatot a probléma minél hamarabbi megoldása érdekében” – zárta értekezését.

ÍGY ÁLLUNK MOST: ÉPÜL A VEZETÉK, MINDEZ LEGÁLISAN

Több, egyelőre nem hivatalos forrásunk is ráerősített a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör nyílt levelében leírt legfontosabb tételre: bár a lent látható, fejléc, kivitelező és aláírás nélküli lakossági tájékoztatón (?) valahogy nem volt rajta, de már biztos, hogy a szóban forgó, korábban évtizedekig a Holt-Tiszát szennyező cég épít nyomóvezetéket, amely a szentmihályi telephelyükről viszi majd a használt termálvizet a Tiszába. A beengedendő csurgalékvíz azonban állítólag nem okozza majd a vízminőségi határértékek túllépését, tehát törvényesen tehetik mindezt.

Az ügyet kirobbantó polgári kör rajtunk kívül még az alábbi címzetteknek küldte el nyílt levelét, mint ígértük, igyekszünk az összes érintettet rábírni arra, hogy nyilatkozzanak (kellemetlen ügyekben ez valahogy egyik közéleti oldalon sem szokás), a következő napokban a velük készített, készítendő anyagaink várhatóak:

• Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
• Csongrád-Csanád megyei Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály,
• Országos Vízügyi Főigazgatóság,
• Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság,
• Mihálffy Béla,
• Nagy Sándor,
• Mihálik Edvin,
• Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága,
• Szegedi Vízmű.