VG: elkerülik Szegedet a befektetők, országutolsók vagyunk helyi iparűzési adó bevételben

Valami nagyon félresiklott a dél-alföldi megyeszékhelyen, ahol alig nőtt a cégek által fizetendő helyi iparűzésiadó-bevétel 2011 és 2021 között – írja a hétvégén megjelent elemzésében a Világgazdaság. A cikk szerint az egy főre jutó helyi iparűzési (hipa) adó bevétel kevesebb mint 60 millió forint volt, amivel az utolsó helyen végzett a százezer fő fölötti magyar városok rangsorában.

AMIT NEM JÓ ÉRZÉS SZEGEDIKÉNT LEÍRNI: A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVÉTELEK TEKINTETÉBEN UTOLSÓK VAGYUNK A 100 EZER FŐ FELETTI VÁROSOK KÖZÖTT

Komoly bajok vannak Szeged gazdaságával a VG cikke szerint, nagyban elkerülik a várost a befektetők, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a megyeszékhely helyi iparűzési (hipa) adóból származó bevétele a 2011 és 2021 közötti időszakban 7 milliárdról mindössze 9,3 milliárdra nőtt. Míg Miskolc, Kecskemét és Debrecen is profitálni tudott az ország és a gazdaság fellendüléséből, Szegeden ennek nyomát sem látni:

az egy főre jutó hipabevétel kevesebb mint 60 millió forint volt, amivel az utolsó helyen végzett a százezer fő fölötti magyar városok rangsorában.

A bajok súlyát jelzi, hogy fajlagosan még az a Pécs is több bevételt könyvelhetett el az adónemből, amely évek óta gazdasági nehézségekkel néz szembe.

“SEMMI JELE, HOGY SZEGED BEKAPCSOLÓDOTT VOLNA A VÉRKERINGÉSBE”

Mint a VG írja, nem volt ez mindig így: 2011-ben még Székesfehérvár és Győr után jókora lemaradásban ugyan, de közel azonos szinten állt a többi magyar nagyvárossal, azóta viszont kifejezetten látványos a lecsúszás, különösen Miskolchoz és Kecskeméthez képest. Ez is magyarázatot adhat arra, hogy a háttérben milyen folyamatok zajlottak az elmúlt évtizedben: míg a borsodi és a bács-kiskun megyei várost előszeretettel találták meg a befektetők (elég csak Miskolcon a Chevronra vagy a Ten Paóra, Kecskeméten pedig a Mercedes mellett a Knorr-Bremsére vagy az ElringKlingerre gondolni), addig Szeged esetében nagyon kevés hírt találni arról, hogy a Picken kívül bármilyen nagybefektető elköteleződött volna Csongrád-Csanád megye székhelye mellett.

Hiába van például egyórányira Kecskemét, amely valóságos regionális autóipari központtá vált az autóipari beszállítók megtelepedésével, semmi jele, hogy Szeged bekapcsolódott volna a vérkeringésbe.

“Nagyon hiányoznak Szegedről a magas termelékenységgel, szabályos foglalkoztatással működő, főleg a kkv-szektort a tevékenységükbe bevonó multinacionális vállalkozások, melyek ha a város adottságaihoz kapcsolható ágazatokból érkeznének, jócskán fellendíthetnék a város és a megye gazdaságát. Sajnos nem tudunk ilyen tervről”

– mondta a VG-nek Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád megyei iparkamara elnöke, aki úgy látja, ahhoz, hogy bármely befektető egy ilyen lehetőséget érdemben figyelembe tudjon venni, az egyik legfontosabb feltétel egy megfelelő méretű közművel és közlekedési infrastruktúrával ellátott ipari park kialakítására alkalmas méretű terület lenne.

Talán ennek hiányával is magyarázható, hogy az iparkamarának nincs információja autóipari beszállítók megtelepedéséről a városban.

ELŐBB VAGY UTÓBB JÖNNIE KELLENE AZ EGYETEM TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉRE ÉPÍTŐ, NAGYOBB VÁLLALATNAK

“A dolgok logikája szerint előbb-utóbb meg kell jelennie egy vagy több, az egyetem tudományos tevékenységére is építő, nagyobb vállalkozásnak”

– bizakodott a köztestület vezetője, aki szerint óriási gazdasági lehetőségeket rejt az elkészült tramtrain Szeged és Hódmezővásárhely között, egy újabb útvonallal pedig ugyanez megvalósulhat Makó és Szabadka irányában is.

Kőkuti Attila arról is beszélt, hogy az iparkamara évek óta foglalkozik gazdaságfejlesztési kérdésekkel, aminek minden lehetséges fórumon hangot is ad. „Ennek megfelelően elhatároztuk, hogy – alaposan elemezve a megye és a megyeszékhely adottságai – készítünk egy gazdasági jövőképet, mely 2030-ig határozza meg a megye gazdaságának fejlődési lehetőségeit, és ennek természetesen az iparpolitika is része. A kamarai jövőképet a város vezetése is ismeri, amellyel minden évben személyes megbeszélést tartunk, ahol az egyik legfontosabb napirendi pont mindig a várost érintő gazdaságpolitikai kérdések” – magyarázta a köztestület elnöke.

A gazdasági lap megkereste a szegedi önkormányzatot is, miután szerették volna megtudni, hogy szerintük mi az oka annak, hogy a várost elkerülik a befektetők, illetve van-e bármilyen elképzelésük a helyi gazdaság felélesztésére, ám cikk megírásáig nem kaptak választ.

Biztos, ami biztos, mi is rájuk írunk, hátha nekünk szívesebben válaszolnak. Ha így lesz, jönni fogunk vele.

Forrás és grafikon: VG