Az ipari parknak se híre, se hamva, de azért csak haladunk előre egy kicsit: megjelent a közbeszerzés a rakpart komplex fejlesztésére

Elengedhette a szegedi városvezetés a kormánnyal kötött megállapodását, miután nem sok jele van annak, hogy a Szeged Modern városok programjából bármire is haladna előre – írja a VG. A cikk szerint viszont a legnagyobb baj az, hogy továbbra sem épül az az ipari park, amelyre a megyeszékhelynek óriási szüksége lenne. Mindeközben a napokban megjelent a közbeszerzési értesítőben a “Szegedi rakpart komplex fejlesztése” című projekt pályázati kiírása, ami az engedélyezési és kiviteli tervek készítéséről szól. Tehát, azért csak haladunk egy kicsit előre.

Miközben számos megyei jogú városban is gőzerővel haladnak a helyi életminőséget több évtizedre meghatározó kulturális, egészségügyi, sport- és infrastrukturális beruházások, Szegeden a fedett uszodán és a januári férfi kézilabda-Európa-bajnokságra elkészülő sportcsarnokon, a Pick Arénán kívül szinte semmi sem valósult meg a korábbi elképzelésekből – írja a VG. Mint kiemelték, Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László polgármester még 2017-ben állapodott meg a dél-alföldi megyeszékhely Modern városok programjáról: 

a 157 milliárdos keretösszegű program tartalmazta többek között a 47-es út négysávosítását, egy új, vegyes forgalmú Tisza-híd megépítését, a Belvárosi híd rekonstrukcióját, valamint a rakpartok komplex megújítását. 

Ez utóbbi a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben.

ÖSSZEKÖTNÉK A STEFÁNIÁT A RAKPARTTAL

,,A szegedi rakpart komplex fejlesztése” című projekt kapcsán engedélyezési és kiviteli tervek készítésére, tervezői művezetésére és kapcsolódó járulékos szolgáltatások ellátására adott ki pályázatot Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. Mint kiderült, a benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

• a Stefánia és a Roosevelt tér illetve a rakpart és a folyó közvetlen, akadálymentesített megközelítésének kialakítását,
• a Huszár Mátyás rakpart és a védmű generálta hősziget csökkentését, zöldfelületek és árnyékolások kialakításával,
• a gyalogos és kerékpáros forgalom hangsúlyozását a gépjárműforgalommal szemben, vagyis forgalomcsillapított úttest kialakítását,
• egy rendezvénytér kialakítását,
• valamint a várfal nyomvonalának jelölését.

Mint tovább olvasható, a tervezési folyamat során meg kell oldani a következőket is:

• térfigyelő kamera hálózatot kell tervezni,
• a meglévő szerkezetek (burkolatok, burkolati jelek, szegélyek, stb.) állapotát ki kell vizsgálni,
• a szükséges helyeken (repedések, süllyedések) az út pályaszerkezet és/vagy alap réteg javítását meg kell tervezni,
• a tervezett létesítmények vízelvezetését biztosítani kell, a csatlakozó felületeken meglévő vízelvezetéssel összhangban.

Ez még nem minden. További kikötések is vannak a kiírásban. Például, hogy az úttestet és a járdát színezett aszfaltburkolattal kell megtervezni. A burkolatoknak és a lépőköveknek gazdaságosan tisztíthatóaknak, vizes állapotban is biztonságosnak kell lennie a gyalogos forgalom részére. Sőt, az árvizeket is figyelemebe kell venni az utcabútorok megtervezésénél.

A 200 HEKTÁROS IPARI PARKNAK SE HÍRE, SE HAMVA

A fent említett beruházás tehát a Szeged Modern városok program keretén belül valósulna meg, ám a VG szerint ezen kívül nyomát sem láthatjuk annak, hogy bármennyire is haladna a többi projektekkel a városháza. Ám még ennél is nagyobb probléma, hogy a 200 hektáros ipari park megvalósításának se híre, se hamva, pedig erre óriási szüksége lenne Szegednek. A lap megjegyzi, hogy a helyi iparűzésiadó-bevétel 2011 és 2021 között alig emelkedett a városban, az egy főre jutó hipabevétel pedig kevesebb, mint 60 millió forint volt tavaly, amivel az utolsó helyen végzett a százezer lakosúnál nagyobb magyar települések között Szeged. Ezen a téren még Pécs is jobb eredményt ért el, miközben köztudott, hogy régóta gazdasági problémákkal küzd.

AZ AUTÓIPAR ELKERÜLI SZEGEDET

Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád megyei iparkamara elnöke a lapnak korábban arról beszélt, hogy ahhoz, hogy bármely befektető megtelepedjen Szegeden, az egyik legfontosabb feltétel egy megfelelő méretű, közművel és közlekedési infrastruktúrával ellátott ipari park kialakítására alkalmas méretű terület lenne. Ennek hiányával is magyarázta, hogy autóipari beszállítók egyáltalán nem vetették meg itt a lábukat, szemben például a közeli Kecskeméttel, ahol egy kisebb város nőtt ki a Mercedes szomszédságában.

A TÖBBI MEGYEI JOGÚ VÁROS JÓL ÁLL A MODERN VÁROSOK PROGRAM FEJLESZTÉSEIVEL

A VG azt is kiemelte, hogy a többi megyei jogú város nagyságrendileg jobban áll a Modern városok program fejlesztéseivel:

• Debrecenben például már felépült a nemzetközi iskola, a Nagyerdei strand, folyamatban van az új ipari park kialakítása a déli gazdasági övezetben, valamint a Csokonai-színház felújítása,
• Kecskeméten zajlik a Kodály Intézet és a városháza felújítása, valamint az 52-es út négysávosítása, 
• Székesfehérváron gyakorlatilag építkezés építkezés hátán, a legnagyobb futó beruházás az Alba Aréna multifunkcionális csarnok, amely több mint 30 milliárd forintból valósul meg, emellett épül a megyei kórház területén a belgyógyászati tömb, legutóbb pedig szeptemberben indult el a Fehér tüdeje elnevezésű program,
• de Miskolcot sem hagyta magára a kormány, a hányattatott sorsú észak-magyarországi településen várhatón decemberben adják át a forgalomnak a régóta várt Y hidat, továbbá a diósgyőri vár fejlesztése is ütemezetten halad.

KÖZMEGHALLGATÁS LESZ A VÁROSHÁZÁN, A HARMADIK HÍD LESZ A TÉMA

Témába vág ugyanakkor az is, hogy ma közmeghallgatást tartanak a városházán. Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese, valamint Németh Tamás, a FŐMTERV Zrt. híd- és szerkezettervezési irodavezető számol be a déli Tisza-híd tervezéséről és a műszaki előkészítésről.