A hazai háztartások 60 százalékának nőtt a rezsije egy felmérés szerint, sokan a takarékoskodás mellett döntöttek

A GKI és a Masterplast közös felmérése szerint hatvan százalékkal nőtt a hazai háztartások rezsije, ennek az eredményeit pedig nemrég publikálták. A felmérésből az is kiderül, hogy egy átlagos háztartás 12 ezer forinttal fizet többet az energiáért. A családok közel négyötöde igyekszik takarékoskodni a rezsiköltségeken, sőt, még azok is spórolásra törekednek, akiknek nem okoz többletköltséget a rezsi emelkedése. 

A GKI és a Masterplast december elseje és nyolcadika között készítette el a felmérését. A megkérdezettek harmada nem tapasztalt változást az anyagiakban, nyolc százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart felelni a kérdésekre – szúrta ki a hvg.hu. 

A CSALÁDI HÁZBAN ÉLŐK REZSIJE UGROTT MEG LEGINKÁBB

Az eredmények azt mutatják, hogy például a lakóingatlan jellege szerint is jelentős különbségek lehetnek: a családi házban élők közel kétharmada vallotta, hogy megemelkedett a rezsije, a társasházi lakásokban élőknek viszont alig a fele számolt be ugyanerről.  További eltérés a település típusa alapján is kimutatható: minél kisebb a település, annál több lakosnak növekednek a költségei.

• Budapesten átlagosan 53,
• a megyei jogú városokban 55,
• az egyéb városokban 60,
• míg a községekben élők 68 százaléka számolt be erről.

De a számlák drágulásának mértékében is eltérések figyelhetők meg, átlagosan azonban 22 ezer forintos költségtöbbletről számoltak be azok, akiknek emelkedett a rezsijük.

ÁTLAGOSAN 12 EZER FORINT A PLUSZKIADÁS HAVONTA

 „Ha figyelembe vesszük az ezzel nem érintett válaszadókat is, akkor a rezsiszabályok módosítása egy átlagos magyar család számára havonta 12 ezer forintnyi pluszkiadást jelent” – írták a felmérés eredményeit ismertető közleményben. A GKI szerint az emberek nagy többsége spórolásra törekszik az energiapiac jövőjével kapcsolatos bizonytalan kilátások miatt. A szervezet ezzel kapcsolatban is tett fel kérdéseket a résztvevőknek:

• 78 százalék próbált valamilyen módon takarékoskodni,
• 18 százalék semmilyen takarékossági módszert nem alkalmaz, és nem is tervez ilyet,
• 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A TAKARÉKOSKODÁS A JELLEMZŐ

A családi házakban élők 82, a társasházi lakásokban élők 74 százaléka számolt be valamilyen takarékoskodási célról, és még a rezsiszabályok módosítása által nem érintett családok kétharmada is spórolna az energiával. Ennek érdekében a családok 45 százaléka takarékosabban bánik az energiával, mint korábban, és minden kilencedik család vásárolt egy korábbinál energiatakarékosabb háztartási gépet. A felmérés készítői által megkérdezettek bő harmada alacsonyabb hőfokig tekeri fel a termosztátot, emellett:

• a családi házak 36,
• a tégla építésű társasházi lakások 40 százaléka,
• a panellakások lakóinak negyede fűti a korábbinál alacsonyabb hőmérsékletre ingatlanát,
• a megkérdezettek 18 százaléka nem fűti a lakása egy részét – főleg a családi házakban élők és a hatvan évnél idősebbek,
• minden hatodik (de a családi házakban élők közül csaknem minden negyedik) háztartás gyakrabban használ a gázfűtést kiváltó, már meglévő másik fűtési módot (fa- vagy széntüzelés, elektromos fűtés, klíma).