Külföldre is gyártanak majd fegyvert a hat új magyar hadiüzemben, Szegeden kutatási és fejlesztési bázist hoznak létre

Néhány évvel ezelőtt jókora haderőfejlesztésbe kezdett a kormány, de emellett a hazai hadiipar fejlesztését is elindították. Hat új hadiüzem is létrejön az országban, pontosabban kettő már működik, négy pedig kivitelezési vagy tervezési fázisban van. Egy német óriáscéget választott partnerül a kormány a legjelentősebb beruházásokhoz, és kiemelt cél, hogy a felépülő gyárak a hazai igények kielégítése mellett exportra is termeljenek – írja a Telex, és mint a cikkből kiderült, Szeged is nagy szerepet vállalhat majd ebben, hiszen a kutatás-fejlesztés egyik bázisa városunkban lesz.

Az elmúlt évtizedekben Magyarország kevés pénzt és energiát fordított a hadsereg fejlesztésére, a hazai hadiipar pedig szinte teljesen megszűnt. A 2010 előtti kormányok egy-két jelentősebb beszerzést kivéve szinte teljesen hagyták elsorvadni a honvédséget, amelynek fegyverzetét főként elavult szovjet eszközök alkotják még most is. A portál szerint pár évvel ezelőttig lényegében hazai védelmi iparról sem beszélhettünk, szinte egyedüli jelentősebb szereplőként a kis kaliberű kézifegyverlőszereket előállító siroki lőszergyár maradt meg, ami már a luxemburgi székhelyű Beretta kezében van.

PÁNCÉLOZOTT ÉS LÁNCTALPAS GYALOGSÁGI HARCJÁRMŰVEKET GYÁRTANÁNAK

Mint kiderült, mivel egy modern fegyver kifejlesztéséhez nagyon hosszú időre és komoly know-how-ra van szükség, ezért a hazai hadiüzemeket a magyar állam nem egyedül hozza létre, hanem egy nagy német vállalatot is bevont a folyamatba. Néhány hazai fegyvergyár felépítésének a 130 éve alapított, Európa egyik kiemelkedő hadi cégének tekinthető Rheinmetall-lal társulva vágtak neki. A hat új magyar hadiüzem közül a következő négy építésében és üzemeltetésében vesz részt a Rheinmetall.

• Zalaegerszergen Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem épült. Itt a próbaüzem 2022 második felében volt, a sorozatgyártás 2023-tól kezdődhet, a tervek szerint évi 40-50 harcjárművel. Zalaegerszegen a ZalaZone tesztpályának van harcjárművek tesztelésére alkalmas része is.
• Kaposváron török licenc alapján kezdődhet meg a közeljövőben a Gidrán nevű négykerék-meghajtású, aknák ellen is védelmet nyújtó páncélozott jármű gyártása. Az első üzemcsarnokot már átadták. A magyar 4×4-es járműveket Maróth Gáspár szerint a töröknél magasabb ipari sztenderdek alapján, jobb technológiai színvonalon gyártják majd. Szó van arról, hogy Kaposváron a török–magyar együttműködést kiterjesztik drónok és más autonóm repülő eszközök gyártására.
• Nyírteleken radargyártó üzem épül. A magyar beszállítók már a program első fázisában részt vesznek, amikor a lokátorokat Izraelben szerelik össze. A második fázisban, 2025-től az összeszerelés is az új nyírségi gyárban történik.
• Várpalotán közepes és nagy kaliberű lőszereket előállító üzem jön létre, decemberben tették le a gyár alapkövét. A termelés 2024 második felében kezdődhet a tervek szerint. A komplexum része lesz egy robbanóanyagot gyártó üzem is.

A két másik gyárban már elkezdődött a termelés, de ezek nem a Rheinmetallhoz kapcsolódnak.

• Kiskunfélegyházán a magyar állami HM Arzenál Zrt. kézifegyvergyárában cseh licenc alapján gyártanak gépkarabélyokat, géppisztolyokat és maroklőfegyvereket. Hamarosan mesterlövészpuskák sorozatgyártása is megkezdődhet, illetve nemrég egy magyar fegyvercsalád fejlesztésébe is belefogtak.
• Gyulán tavaly nyáron adták át a helikopteralkatrész-gyárat, amelynek 51 százalékos tulajdonrésze az Airbusé, a magyar állam itt is kisebbségi tulajdonos. Az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titánból precíziós alkatrészeket, emellett az ajtópanelek egy részét is itt állítják elő.

KÜLFÖLDÖN IS LEHET KERESLET

A portál szerint a gyulai üzem az Airbus sokféle helikopteréhez – katonai és civil forgószárnyasokhoz is – gyárt alkatrészeket, de a másik öt gyárnál egyelőre annyi biztos, hogy a magyar haderő számára gyártanak eszközöket. A döntéshozók többször beszéltek arról, hogy a magyar ellátási szükséglet kielégítésén túl mindenképpen exportálni is szeretnének az itthon gyártott páncélos járművekből, radarokból, kézifegyverekből és lőszerekből is, és időnként megemlítik, hogy érdeklődnek is a hazai gyártású hadieszközök iránt külföldről, konkrét megállapodásról azonban egyelőre nem tudni. A magyar védelmi fejlesztéseket sokáig koordináló Maróth Gáspár két évvel ezelőtt arról beszélt a Portfoliónak, hogy azokban az országokban, amelyekben pusztán a saját igényeik kielégítésére építik ki a hadiipart, egy idő után az ebben részt vevő cégek finanszírozása jelentős ballaszt lesz. Azt is megemlítette a 2021-es interjúban, hogy nagy fokú expanziót látnak a globális hadiiparban, a haditechnikai eszközök kereskedelmében, arra számítanak, markánsan bővül a piac. Azóta ugye kitört egy háború a szomszédunkban, és egyre több ország jelenti be, hogy rövid időn belül jelentősen növeli, másfélszeresére, duplájára emeli annak a pénznek a mennyiségét, amit ezentúl minden évben hadi kiadásokra fordít.

SOK ORSZÁG ELHANYAGOLTA A HADSEREGÉT

A magyar exportkilátásoknak kedvezhet az is, hogy sok ország hosszú időn át elhanyagolta a hadseregét, ebből kifolyólag relatíve kevés eszköze van. A kelet-közép-európai térségben pedig még mindig nagyon sok az elavult, szovjet időkből származó technika, tehát lehet kereslet a fejlett, nyugati tudásra épülő eszközökre.

K+F BÁZIS SZEGEDEN

A Telex szerint a magyar hadiipari stratégia megalkotói azt is hangsúlyozni szokták, hogy a kutatás-fejlesztés is fontos része a fejlesztéseknek, sőt ezek összehangolására létrehozzák a védelmi innovációs kutatóintézet, amely 2025-ben kezdi meg a működését. Ennek egy közlemény szerint Budapesten, Szegeden és Zalaegerszegen is lesz majd tagintézménye, Palkovics László a tervezett kutatóbázis kapcsán azt mondta, a hazai hadiiparba az „elveszett” mérnöki tudást is vissza kell hozni.