Nyilvános rangsor készült arról, hogy mely kórházakban mekkora a kórházi fertőzések aránya – mutatjuk, Szegeded hol helyezkedik el a sorrendben

„A betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, közben azonban a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal” – többek között ez derül ki a Direkt36 kórházi fertőzésekre vonatkozó elemzéséből.

A portál peres úton szerezte meg a kórházi fertőzésekre vonatkozó 2015-2016-os adatokat, amely alapján kijelenthető, hogy Budapesten és vidéken is egyaránt komoly problémát jelentenek a kórházi fertőzések, amelyek több esetben halállal is végződhetnek. Az elemzés szerint a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok.

A TOP 20-BAN SZEGED

Az adatok alapján a multirezisztens kórokozók okozta fertőzésekben (olyan baktériumok, amelyek többféle erős antibiotikumnak is ellenállnak, miközben súlyos szövődményeket okozhatnak az eleve legyengült pácienseknél) élen jár a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet és a budapesti Károlyi Sándor Kórház. Szeged ezen a listán a 16. helyet foglalja el, előtte azonban a 13. Hódmezővásárhely.

FERTŐZÉSEK, AMIK SÚLYOS HASMENÉSSEL JÁRNAK

A clostridium difficile fertőzések, amelyek súlyos hasmenéssel, extrém esetben életveszélyes bélgyulladással járnak, gyakori kórházi fertőzésnek számit. Az erre vonatkozó listát a fővárosi intézmények vezetik: (a fertőzések gyakorisága 100 ezer ápolási napra vetítve)

• Budapest – Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 203,01
• Budapest – Károlyi Sándor Kórház 167,15
• Budapest – Észak-budai Szent János Centrumkórház 156,36

Ezen a listán Szeged már az ötödik helyen van:

VÉRÁRAMFERTŐZÉSEK

Ami a véráramfertőzéseket illeti, a főváros itt is rosszul teljesít. Véráramfertőzésről akkor beszélhetünk, amikor a kórokozók a vérkeringésbe bejutva nagyon súlyos állapotot – vérmérgezést vagy szepszist – idéznek elő, amely az esetek egy jelentős részében halálos. Itt is Budapest az első, míg Szeged a 20-ik.

• Budapest  – Egyesített Szent István és Szent László Kórház 61,26
• Debrecen – Debreceni Egyetem Klinikai Központ 56,50
• Budapest  – Észak-budai Szent János Centrumkórház 56,21

HATALMAS KÜLÖNBSÉGEK

A Telex azt írja, hogy az ábrákon jól látszik, hogy mekkora különbségek vannak kórház és kórház között a fertőzések előfordulásában, még a torzító tényezők kiszűrése után is. Az esetszámokban is óriási a szórás: van olyan magyar kórház, amelyik például egyetlen clostridiumfertőzést sem jelentett (és így nem is látszik a rangsorban), és van, amelyik egyetlen év alatt jóval több mint 400-at. Ugyanez a helyzet a multirezisztens kórokozókkal és a véráramfertőzésekkel is. Bár a fertőzést kapó páciensek nagy százaléka sajnos soha nem tér haza, a kórházak csupán az esetek kis részében látnak összefüggést a halál és a fertőzés ténye között. Ennek megítélése – hogy konkrétan mi vezetett egy beteg halálához – egyrészt erősen szubjektív, az okok alapos kivizsgálásra sokszor nincs idő, másrészt a kórházak önbevallásán múlik a dolog.

AZ NNGYK CSAK SZAKMAI AJÁNLÁSOKAT AD

A Direkt36 interjút készített dr. Galgóczi Ágnessel, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Kórházhigiénés és Hatósági Osztály osztályvezetőjével, akitől többek között azt is megkérdezték, hogy az NNGYK szakemberei tudnak-e arról, hogy Magyarországon mely kórházakban a legmagasabb a kórházi fertőzések előfordulása, azonban nem kaptak egyértelmű választ.

„A mi feladatunk az, hogy szakmai ajánlásokat adjunk az adott kórokozókkal kapcsolatos fertőzések megelőzéséhez. Az, hogy ehhez megfelelő humánerőforrásra, pénzügyi forrásra van szükség, az a kórház fenntartóinak a feladata” – közölte Galgóczi. Hozzátette azt is, hogy a jogszabályok szerint a kormányhivataloknak ülésezniük kell az egészségügyi intézmények infekciókontroll bizottságával, amelyek a saját kórházaikban igyekeznek visszaszorítani a fertőzéseket. Galgóczi azt azonban nem tudta megmondani, hogy az elemzésünk szerint problémás kórházak és a megyei bizottságok között történt-e bármilyen szakmai egyeztetés az elmúlt években.