Videón nézhettük az első orvosi vizsgálatát a Szegedi Vadasparkban született törpe vízilónak – kiderült, hogy milyen nemű az új kis jövevény
Szépen fejlődik a Szegedi Vadasparkban április 9-én világra jött törpe víziló (Choeropsis liberiensis), a borjú születése óta megduplázta súlyát – közölte Szőke István állatorvos szerdán, miután megvizsgálták az új kis cuki jövevényt Szegeden.
A szakember az állat első orvosi vizsgálatát követően elmondta, a hím borjú bő két hét alatt 5-7 kilóról 12,5 kilósra nőtt, egészséges, és már kifejezetten erős. Megfogni is csak egy törülköző segítségével tudták, részben azért, mert bőre védelme érdekében egy különleges, olajos nedvet választ ki, amely az élősködőktől is megóvja. A Szegedi Vadaspark egyébként élőben közvetítette az eseményt:
TIGI NEGYEDIK BORJA LETT A KIS VÍZILÓ
Veprik Róbert igazgató közölte, Tigi és Chippo, a két törpe víziló 2008-ban állt párba a Szegedi Vadasparkban, miután az állatkert csatlakozott az európai fajmentő tenyészprogamhoz. Tigi első utódját 2011-ben hozta világra, április elején pedig negyedik borjújának adott életet.
EGYELŐRE MÉG ÉLŐBEN NEM LÁTHATJUK
A fajmentő programot vezető bázeli állatkert a borjú féléves kora körül ad ajánlatot arra – hogy a genetikai sokféleség megőrzése érdekében –, melyik európai intézmény lenne ideális a hím elhelyezésére. Ezt követően várhatóan másfél éves koráig gondozzák majd Szegeden a borjút. Azért, hogy a legnagyobb nyugalmat biztosítják az anya és kicsinye számára, jelenleg csak a hím látható a kifutóban, de ahogy lehetséges, a látogatók a borjút is megtekinthetik majd a vízilóház ablakán keresztül.
A törpe víziló neve ellenére nem számít kis méretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak. Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben és mocsaraiban élnek, kevésbé kötődnek a vízhez, mint a nílusi vízilovak.
Ennek ellenére még mindig sokkal inkább alkalmazkodtak a vízi életmódhoz mint az összes többi párosujjú patás, például fülükben és orrlyukaikban erős, izmos szelepek vannak, melyek lehetővé teszik a víz alá merülést.
LEGFELJEBB A LEOPÁRD LEHET AZ ELLENSÉGE
A törpe vízilovat viszonylag későn, a 20. század elején fedezték fel. Sokáig ugyanis azt hitték, hogy növendék nílusi vízilovakról szólnak az élménybeszámolók, illetve tanúskodnak a maradványok. A törpe víziló nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, veszély esetén pedig inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. A kifejlett állat vízinövényeket, gyökereket, gumókat, lepotyogott gyümölcsöket fogyaszt, jellemzően alkonyatkor indul táplálkozni. A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége. Élettartamuk fogságban 30-55 év, de feltehetően a vadonban nem élnek ilyen sokáig. Három-ötéves koruk között válnak ivaréretté.
5-7 KILÓSAN JÖNNEK VILÁGRA
A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm. Születése után mindjárt föláll és kéthetesen már tud úszni. Jelenleg – élőhelyének pusztulása és az orrvadászat miatt – veszélyeztetett fajnak számít, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Európai állatkertekben 125 egyedet gondoznak az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.
