A száraz levegő és a hőség miatt elpusztulnak a városi növények Szegeden, a közterületeken vannak olyan virágok, amelyeket havonta újakra kell cserélni

A klímaváltozásnak a városon belüli zöldterületekre gyakorolt káros hatásait igyekszik kivédeni, illetve enyhíteni Szeged azzal a programmal, amelyre idén egyetlen magyar nyertesként, közvetlenül az Európai Uniótól kapott pályázati támogatást a város. A nyáron kezdődik a ReGreenX nevű négyéves program, amelynek teljes költsége 1,2 milliárd forint, ennek 80 százalékát fedezi az elnyert uniós támogatás – írja a Telex a témában.

Mint kiderült, a pályáztatást közvetlenül az Európai Unió intézte, abban nem is vett részt a magyar kormány. A program önrészét a szegedi önkormányzat maga fedezi, a magyar állam hozzájárulása nélkül.

HAVONTA KELL CSERÉLNI NÉHÁNY VIRÁGOT

„Szeged közterületein vannak olyan virágok, amelyeket havonta újakra kell cserélni, és mindet muszáj folyamatosan locsolni, mert különben néhány hét alatt elpusztulnának” – mondta a program hátteréről Nagy Sándor alpolgármester a Telexnek. A szegedi növényzetet egyre inkább károsítják a klímaváltozás hatásai, amelyek egy része a városon belül sokkal inkább érvényesül, mint erdőn-mezőn. A városban magasabb a hőmérséklet, szárazabb a levegő és kevesebb a talajban lévő víz, mint kint a szabadban.

A lap szerint Szeged közmondásosan a napfény városa, itt a legmagasabb az országban a napsütéses órák száma, évi átlagban 2000-2100 – ám úgy látszik, ez egyre kevésbé ad okot a felhőtlen örömre. Az utóbbi évtizedben a nyári hónapokban egyre többször közelített a 40 fokhoz a legmagasabb hőmérséklet.

SOK NÖVÉNY MÁR NEM BÍRJA

Szegeden az utóbbi években három fafajta egyedeinek pusztulását láthattuk egyre több helyen – válaszolta Szabó József Kristóf szegedi erdőmérnök a Telex kérdésére. Szabó növényvédelmi szakmérnökként az önkormányzatok kérésére az erre a célra kifejlesztett mérőműszerekkel rendszeresen vizsgálja a Dél-Alföld kisebb-nagyobb városainak faállományát. A szakértő szerint Szegeden a lombhullató fafajok közül a nyírfák, az örökzöldek közül pedig a lucfenyő-félék és a nyugati tuják haldoklása a leglátványosabb.

A fák pusztulása összefügg a klímaváltozással: a lucfenyők nem bírják sokáig a száraz levegőt, és mivel egyre gyakoribb a hosszabb távon csapadékmentes időszak, a fenyőknek még a koronáját is párásítani, öntözni kellene. Erre sehol nincs elég pénz és munkaerő, még magánemberek sem állítanak a saját kertjükben fakorona-öntöző berendezést a lucfenyők mellé – magyarázta Szabó József Kristóf. A városi körülmények általában is megnehezítik egy fa életben maradását, és a legrosszabb ilyen szempontból a belváros. Az erdőmérnök tapasztalatai azt mutatják, hogy a lombhullató fák közül a hársak, az ostorfák és a szilfák a többi fajtánál sokkal jobban viselik a városi körülményeket.

ÚJFAJTA MINTAKERTEK

A lap azt írja, hogy a ReGreenX program része, hogy az önkormányzati kezelésű közterületek egy részére újfajta mintakerteket, a klímaváltozást jól tűrő növényeket telepítenek a következő négy évben. Az időjárási szélsőségeket és a városi körülményeket jól viselő mintakerteket helyszíni és média-ismertetőkkel mutatják majd be a szegedieknek. Közben a magánembereket is arra ösztönzik, hogy ők is alakítsák a klímaváltozáshoz a saját kertjeiket. Ehhez tájékoztatást és esetenként növényeket is biztosít majd az önkormányzat, illetve a programban részt vevő partnerei, amelyek között faiskola is van.

A magánemberek bevonása amiatt szükséges, mert a szegedi zöldterületek nagyobb hányada nem közterület, hanem magántulajdonosoké. A programban a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz, a vállalkozások vezetőit igyekeznek tájékoztatni és arra ösztönözni, hogy a telephelyeiken szintén a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényzetet ültessenek. Ez azért fontos, mert a tipikus céges telephelyek területének ötödén kötelező zöldterületet fenntartani.

AZ SZTE IS PARTNER

Az is kiderült, hogy a ReGreenX-ben a Szegedi Tudományegyetem is partnere az önkormányzatnak, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke a programhoz kapcsolódó kutatásokban vesz részt, és hatástanulmányok is készülnek majd. Az egyetem arborétuma, a Füvészkert területén a klímaváltozást tűrő növényekből mintakertet alakítanak ki, amit az érdeklődők szintén láthatnak majd.

A LOMBOS FÁKNAK NINCS PÁRJA

A városi mikroklímát elemző mérések szerint a lombos fák árnyéka nyáron tartósan hűti az utcákat-tereket, az árnyékos helyeken a nagy hőségben is kisebb fokozaton üzemelhetnek a légkondik. A növényzettel borított városi terület érezhetően kellemesebb mikroklímát ad, mert a zöldfelület elnyeli a meleget, ezzel szemben a beton, az aszfalt vagy a térkő visszaveri, sőt még a naplemente után is sugározza a hőt, amit addig begyűjtött. Ezért a város önkormányzatánál azon is dolgoznak, hogy ahol lehet, csökkentsék a burkolt felületek mennyiségét, és például a fasorok vonalában új zöldsávokat alakítsanak ki, illetve a kihasználatlan aszfaltozott vagy betonozott felületeket zöldre váltsák parkosítással.

A teljes összeállítást ITT tudod elolvasni.