Vízvisszatartás és klíma: 60 új lepkefaj jelent meg az egyik hódmezővásárhelyi lakópark mellett, mert virágzó parkot hoztak létre

Magyarország lakosságának több mint kétharmada városban él. A városi zöldfelületek természetalapú megközelítése olyan fontos területekre gyakorol jótékony hatást, mint a klímavédelem, fajvédelem, városi természetvédelem, oktatás, turizmus, vízmegtartás. A megfelelően kialakított urbánus zöldfelületek akár 8-10 Celsius-fokkal tudják csökkenteni a hőmérsékletet, ami kánikulában életet menthet. Az SZTE oktatója olyan hazai és európai kutatásokban vesz részt, amelyek rövid időn belül megoldást jelenthetnek a rövidebb és a hosszabb hőhullámok okozta kihívásokra – tájékoztatta az egyetem szerkesztőségünket.

Kiemelték, hogy a globális felmelegedés az egész emberiséget érinti, de a városban élők számára még több kihívást okoz. A hőség és a vízhiány enyhítésére a nagyobb településeken és egyéni szinten is vannak már jó megoldások, amelyek emberek millióinak hozhatnak enyhülést. Hódmezővásárhely belvárosában Gulyás Ágnes, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének adjunktusa kutatási témájához szorosan kapcsolható projekt valósult meg. A létrejött sokszínű növényzet a mikroklíma javítása mellett odavonzotta az állatvilágot is.

A HŐSZIGETHATÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEGJOBB MÓDSZERE A JÓ ÁLLAPOTÚ ZÖLDFELÜLET

A hőszigethatás csökkentésének legjobb módszere a jó állapotú zöldfelület – állítja Dr. Gulyás Ágnes. A Szegedi Tudományegyetem TTIK, Földrajz- és Földtudományi Intézet adjunktusa, aki a Városklíma Kutatócsoport tagjaként egy kifejezetten hőszigetcsökkentés fókuszú (COOL LIFE) európai uniós projektben vesz részt. Mivel a zöldfelületek csak megfelelő vízellátással képesek ellátni ezt a feladatot, ezért áttételesen a hősziget csökkentésének is a víz az egyik kulcsa. Nem könnyű fenntartható módon elegendő vízzel ellátni a zöldfelületeket, az ivóvízzel történő öntözés rendkívül erőforrás igényes. A csapadékvíz zöldfelületen történő visszatartása lehet egy olyan megoldás, amely hosszú távra és klímatudatos módon képes kezelni ezt a problémát.

A PROJEKT LEGLÁTVÁNYOSABB HOZADÉKA: 60 ÚJ LEPKEFAJ JELENT MEG

A vízvisszatartás volt az egyik legfontosabb vezérfonala a hódmezővásárhelyi Rotary-sétány átalakításának is, amely klímatudatosan a korábbi nyírt gyepszőnyeg helyett, a jelenlegi klímához jobban alkalmazkodni tudó évelő növényekkel, egy sokszínű ökoszisztémát hozott létre. A projekt három éve indult és laikus szemmel is jól látható a különbség a régi formájában hagyott, száraz füves terület és a virágzó park között. A projekt egyik leglátványosabb hozadéka, hogy 60 új lepkefaj jelent meg a lakópark melletti területen.

A Rotary-sétány jó példája az úgynevezett „szivacsváros” koncepciónak, amely az egyik fő kutatási területe az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatójának.

MEGFELELŐ TALAJJAL A VÍZMEGTARTÁSÉRT

“Nagyon beszédes a név, mivel az ilyen koncepció szerint kialakított terület olyan, mint a szivacs, a lehető legtöbb vizet próbálja beszívni és tartósan bent tartani a városi rendszerben. Ezt nagyon sokféle módszerrel el lehet érni, például az is elképzelhető lenne, hogy óriási tartályokban tároljuk el az esővizet, de ez nem mindenhol kivitelezhető és nem költséghatékony. A legköltséghatékonyabb és a környezet számára a legtöbb előnnyel a megfelelően kialakított zöldfelület jár. Ennek első kritériuma a talaj minősége, mivel a legjobb vízvisszatartó az élő, szervesanyagban gazdag talaj. Ezen felül olyan terepformákat kell kialakítani, ahol a ‒ néha özönvízszerűen ‒ lehulló és a tetőkről, burkolatokról lefolyó csapadék ideiglenesen landolni tud és ott lassan beszivárogva visszapótolja a talajvíz mennyiségét, nem pedig a csatornában folyik el. A következő lépcsőfok, hogy a beszivárgott vizet ne hagyjuk elpárologni. A párolgás megakadályozása történhet vastag mulcsréteggel, vagyis a talajt olyan anyaggal (száraz növényi nyesedék, darált fakéreg, kavics) fedjük le, ami megakadályozza a víz idő előtti elvesztését. Az utolsó lépés pedig a jól kialakított zöldfelület, ami sokszintű. Alacsony lágyszárúak, aztán jöhetnek az évelők, a fásszárúak és ezek több szintben, hatékonyan képesek visszatartani a csapadékot” – mondta Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék adjunktusa.

TÖBB TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁS ÉS TÖBB PÁRBESZÉD

Az adjunktus munkatársaival olyan értékelési módszerek kifejlesztésén dolgozik, amelyek tudományos megalapozottságú adatokkal támasztják alá a zöldfelületek hatékonyság és költségelemzését, ezzel segítve a tervezők és a döntéshozók munkáját, a legoptimálisabb városi zöldfelületek kialakításának széleskörű elterjedése érdekében. A klímaváltozás hatásai ellen meglévő értékeinkkel, például a városi zöldfelületekkel gyorsan és hatékonyan tudnánk védekezni, de ehhez több természetalapú megoldás és több párbeszéd szükséges az érintettek között.