Egy apró kert, ami többről szól, mint a növényekről: Szegeden közösségek formálódnak a zöldítés mentén, ahol nemcsak termelni, hanem tanulni is lehet – akár arról, mivel vesd be a társasház körüli zöldet, vagy hogyan használd ki a balkonodban rejlő lehetőségeket. Mindez egyre több városrészt érint, és most megmutatjuk, miért lehet ez az egész egy kulcs a jövőhöz.
A Makkosházi Közösségi Kertről írt legutóbbi cikkeinkben már láthattátok, hogy milyen sokan vannak, akik kertészeten keresztül keresnek kikapcsolódást, közösséget és felelősséget. Egyszer például a kert születésnapi ünnepségén jártunk, ahol a tagság, a fiatalok, idősek együtt ünnepeltek.
Most azonban új fejezetet nyitunk: videós interjúkkal, gyakorlati tanácsokkal, tudományos háttérrel mutatjuk be, hogyan tehetünk mi is – balkonon, parcellán, közterületen – a klímaváltozás ellen.
Kinyó Pál, a kert főkoordinátora meséli: a Makkosházi Közösségi Kertben nemcsak zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények teremnek, hanem közösség is formálódik. A kertben résztvevő családok, gyerekek, lakótársak együtt dolgoznak, cserélgetnek, tanulnak – hiszen nem mindegy, hogy mit ültetsz egy társasházi udvarra, mivel borítod be a balkonodat, és milyen növényvédelmi tanácsokat fogadsz el. Az öntözés, a talajélet, a vetőmag vagy palánta minősége mind fontos – ezekről beszél Dr. Sipos József, akinek tudományos munkái, köztük japán együttműködések is, alátámasztják, hogy a jól átgondolt ökológiai megoldások – például talajtakarás, mulcsozás, szerves anyagok visszajuttatása – jelentősen segítenek a klímás kihívások kezelésében.
Horváth Gábor, a Parasztplaza ügyvezető igazgatója elmondja: már szervezik azt a helyi közösséget, amely összefonódik a kerttel – termelőkkel, kertbarátokkal együtt dolgoznak azon, hogy megfelelő árukkal, tanácsokkal segítsenek. A törekvés Szeged határain túl is terjed: Hódmezővásárhelyi kolléganők is terveznek közösségi kertet kialakítani, támogatva ezt a mozgalmat.
Kozma József, a városrész önkormányzati képviselője szerint a kert igazi példamutatás lehet minden szegedinek. Nemcsak a környezetnek tesz jót – javítja a levegőt, gazdagítja az élővilágot, erősíti a talajéletet –, hanem az emberek közérzetét is pozitívan befolyásolja. A kertészkedés feltölt, lelassít ebben a rohanó, digitális világban, és lehetőséget ad arra is, hogy az emberek újra beszélgessenek egymással, megosszák a tapasztalataikat, sőt, akár a terméseiket is. Ahogy a növényorvos fogalmazott: „A kert maga a lélek.”
