Bejelentés Szegeden: októbertől pályázhatnak a vállalkozások a Prémium Magyar Építőanyag védjegyre
Október 1-jétől pályázhatnak a vállalkozások a Prémium Magyar Építőanyag és a Prémium Regionális Építőanyag védjegyre. A részletekről Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, valamint Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára számoltak be pénteken délelőtt Szegeden.
EZZEL A CÉLLAL JÖTT LÉTRE A VÉDJEGYRENDSZER
Koji László a szakmai szervezet konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kétéves előkészítő munka után elindított védjegyrendszer létrehozásának célja az volt, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a hazai gyártású, ellenőrzötten jó minőségű építőanyagokra. Az ÉVOSZ elnöke hozzátette, az építőipari szakma importkitettsége 48 százalékos, a kivitelezés területén pedig a hazai cégek részaránya eléri a 80 százalékot, az elmúlt évek erőfeszítései ellenére viszont az építőanyag-gyártás területén ez csak 10-15 százalék. Mint megtudtuk, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége azzal a céllal hozta létre a többségi magyar tulajdonú vállalkozások által gyártott kiváló minőségű építőanyagokat jelölő védjegyet, hogy arányosabb legyen a hazai cégek termékeinek részaránya a beépített építőanyagok terén.
ÍGY LEHET HOZZÁJUTNI A VÉDJEGYHEZ
A szakember azt is közölte, hogy a magyar tulajdonú építőanyag-gyártó cégek komoly gyártókapacitásokat hoztak létre a határon túl, az itt gyártott építőanyagok kaphatják meg a Prémium Regionális Építőanyag védjegyet. Az odaítélő tanúsító bizottság vizsgálja a termék összetételét, biztonságosságát, az újrahasznosítás lehetőségét, a gyártás energiaigényét, a gyártócég minőségbiztosítását és a termékhez kapcsolódó szolgáltatásokat is – ismertette az elnök. Koji László kiemelte, az ÉVOSZ becsélese szerint a rendszer indulásakor harminc vállalkozás mintegy ötven terméke kezdheti meg a tanúsítási folyamatot, amely mintegy másfél hónapig eltarthat, így várhatóan a fogyasztók az év végén találkozhatnak a védjegyet viselő termékekkel. A védjegyjogosultság öt évre szól – tudatta Koji László.
A MAGYAR ÁLLAM 30 EZER MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTT ÉPÍTŐIPARI BERUHÁZÁSOKRA
Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, 2010-ben az építőipar 4,1 százalékát adta a GDP-nek, 965 milliárd forintos termelési volumennel. Ez az arány mára – miután a magyar állam mintegy 30 ezer milliárd forintot költött közberuházásokra – 6,1 százalékra emelkedett, a termelési volumen pedig eléri 4011 milliárd forintot. A közvetett hatásokat is számba véve a magyar építőiparhoz köthető a GDP 13 százaléka. Hozzátette, hogy a kormány sok konfliktust vállalt fel annak érdekében, hogy szuverenista politikát hajtson végre sok ágazatban, így az építőiparban is. A kivitelezés területén sikerült elérni a kívánatos arányt, ma már tízből kilenc beruházást magyar vállalkozások végeznek – hangsúlyozta.
AZ ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDELEMBEN 20 SZÁZALÉKOS A HAZAI ARÁNY
A hazai építőipari alapanyag-gyártásban csupán 15-20 százalékra tehető a magyar tulajdonosi körhöz köthető részarány. A minisztérium célja, hogy ez a 2026-ban kezdődő kormányzati ciklusban 50 százalék fölé emelkedjen. Ennek egyik eszköze lehet a védjegyrendszer – jelentette ki az államtitkár. Kitért arra is, hogy az építőanyag-kereskedelemben 20 százalékos a hazai arány. Úgy véli, hogy ezt a trendet a lehető legszigorúbb eszközökkel kell megtörni.
Csepreghy Nándor kitért arra is, az unió is szorgalmazza a környezetvédelmi szempontok hangsúlyosabb figyelembevételét a közberuházások megvalósítása során. Ez lehetőséget teremt a hazai cégeknek, hiszen a beruházás helyszínéhez közelebb előállított alapanyag sokkal kisebb környezetterheléssel jár – számolt be az MTI.
