Makó szolgálatában több mint három évtizeden át: egy alezredes különleges életútja (fotókkal)
Több mint három évtizedes szolgálati múlttal, ebből húsz évet egyenruhában töltve zárta pályafutását Rákóczi Ildikó alezredes, a Makói Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának egykori helyettes vezetője. Életútja különleges ívet rajzol: a művelődésszervezés világából érkezett a rendőrség kötelékébe, majd a közlekedési balesetek legnehezebb helyszínein bizonyította rátermettségét.
Rákóczi Ildikó eredetileg nem rendőrnek készült, mégis ezt a hivatást választotta – ráadásul egy olyan időszakban, amikor a nők jelenléte a testületben még korántsem volt általános. Az 1961-ben született nyugállományú rendőrnő már fiatalon is a hagyományostól eltérő érdeklődést mutatott: a sport és az aktív tevékenységek vonzották, sportlövészetben pedig városi és megyei szinten is dobogós helyezéseket ért el – olvasható a rendőrségi közleményben.
Bár érettségi előtt a Rendőrtiszti Főiskolára készült, végül tanára tanácsára más irányt választott. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát, majd Makón, a művelődési központban dolgozott népművelőként több mint egy évtizeden át. Munkája során gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek szervezett programokat, közösségi eseményeket.
A RENDŐRSÉGHEZ VEZETŐ ÚT
A rendezvényszervezés révén folyamatos kapcsolatba került a rendőrséggel, amely egyre inkább felkeltette érdeklődését a pálya iránt. A személyes indíttatás is erősödött, így végül 1995-ben, 34 évesen jelentkezett a rendőrség állományába.
Az alkalmassági vizsgálatok sikeres teljesítését követően 1995. augusztus 1-jén kezdte meg szolgálatát a Makói Rendőrkapitányságon. Pályafutását az igazgatásrendészeti osztályon idegenrendészeti előadóként kezdte, majd hivatásos állományba került, és a tiszti átképzést követően hadnagyi rendfokozatot kapott.
SZOLGÁLAT A LEGNEHEZEBB HELYZETEKBEN
Karrierje meghatározó szakaszát a közlekedésrendészet területén töltötte, ahol balesetvizsgálóként, majd osztályvezető-helyettesként dolgozott. Itt szembesült a hivatás egyik legnehezebb oldalával: a súlyos és halálos közlekedési balesetek következményeivel.
2007 nyarán egy súlyos tömegszerencsétlenség helyszínére riasztották a Maros-híd közelébe, ahol egy autóbusz és egy járműszerelvény ütközött össze. A tragédiában többen életüket vesztették, sokan megsérültek. Az eset mély nyomot hagyott benne, ahogyan egy későbbi, fiatalokat érintő halálos baleset is.
Mint fogalmazott, a legnagyobb kihívást nemcsak a helyszíni munka, hanem a sérültekkel és a hozzátartozókkal való kommunikáció jelenti, amely különös empátiát és körültekintést igényel.
VEZETŐKÉNT ÉS EMBERKÉNT
Osztályvezető-helyettesként kiemelt figyelmet fordított a munkatársi kapcsolatokra. A fiatal kollégákat partnerként kezelte, támogató, együttműködő légkört teremtve az osztályon. Szakmai tudása mellett embersége miatt is sokan felnéztek rá.
Szolgálata során több elismerésben részesült: munkáját pénzjutalommal ismerték el, 60. születésnapja alkalmából tárgyjutalmat kapott, 2025-ben pedig Makó Város Önkormányzata Makó Város Emlékérme díjjal tüntette ki a „Makó Város Biztonságáért” kategóriában.
AZ EMBEREKKEL VALÓ FOGLALKOZÁS MINT HIVATÁS
Rákóczi Ildikó pályája a művelődési központtól a rendőrségig ívelt, ám egy dolog végig változatlan maradt: az emberekkel való foglalkozás iránti elkötelezettsége. Életútja példa arra, hogy a hivatás nemcsak szakmai felkészültséget, hanem emberséget és kitartást is kíván.
Fotók: Nagy Zoltán / Police
