Kármán András radikális gazdaságpolitikai fordulatot ígért kedden: a Tisza-kormány visszaállítaná a katát, fokozatosan kivezetné a különadókat, csökkentené az szja-t, és 2030-ig bevezetné az eurót. A leendő pénzügyminiszter szerint az elmúlt másfél évtized „összeszerelőüzem-modellje” zsákutcába vitte a magyar gazdaságot, amelyből csak termelékenységre, innovációra és kiszámítható gazdaságpolitikára épülő irányváltással lehet kitörni.
Kármán András, az Index beszámolója szerint bejelentette, hogy Barabás Gyulát jelöli az államháztartásért felelős államtitkárnak, majd ismertette korábbi szakmai pályafutását, köztük a Magyar Nemzeti Bankban és államtitkárként szerzett tapasztalatait.
TELJES GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG
A leendő miniszter szerint teljes gazdaságpolitikai irányváltásra van szükség. Úgy fogalmazott: az elmúlt 16 év gazdaságpolitikája az alacsony bérekre és összeszerelőüzemekre épült, miközben elmaradtak a termelékenységet és a magasabb hozzáadott értéket növelő fejlesztések.
Közölte, létrehoznák a „tiszta profilú” pénzügyminisztériumot, különválasztva a gazdaságfejlesztési feladatoktól, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egységes gazdaságpolitikai irányítás megmaradna.
Szerinte Magyarországnak tudásalapú, innovatív gazdasági szerkezetre van szüksége, amelyben a kis- és középvállalkozások is kulcsszerepet kapnak, és amely ellenállóbb a külső gazdasági sokkokkal szemben.
KÖLTSÉGVETÉSI FORDULAT ÉS EURÓBEVEZETÉS
Kármán András egyik legsürgetőbb feladatnak a költségvetés újraszabását nevezte. Elmondta:
„A jövő évi büdzsé előkészítése és egy hiteles, középtávon is fenntartható fiskális pálya felvázolása, amelyet nemcsak a piacok és a befektetők, hanem a hitelminősítők is kiemelten figyelnek. Az ország pénzügyi mozgásterének helyreállításához egyszerre lesz szükség a költségvetési fegyelem erősítésére, az állami működés racionalizálására és a gazdasági szereplők bizalmának visszaépítésére.”
Ezt követően bírálta az Orbán-kormány rendeleti költségvetési gyakorlatát, amely szerinte demokratikus deficitet eredményezett. Hozzátette: az új költségvetést ősszel fogadnák el, amikor már pontosabban láthatóak a következő év gazdasági folyamatai. A leendő pénzügyminiszter hangsúlyozta az átláthatóbb költségvetési működést, a tartósan alacsony infláció és kamatszint fontosságát, valamint azt, hogy 2030-ig szeretnék bevezetni az eurót.
SZJA-CSÖKKENTÉS, VAGYONADÓ, ÁFAMÉRSÉKLÉS
Kármán András bejelentette: a munkabérek után fizetendő szja-kulcsot 15-ről 9 százalékra csökkentenék, emellett adójóváírást vezetnének be az alacsonyabb keresetűek számára. Közölte azt is, hogy csökkentenék a legszegényebb háztartások fogyasztói kosarában szereplő termékek áfáját, miközben 1 százalékos vagyonadót vezetnének be. Mindemellett beszélt az uniós források lehívásáról is: szerinte az RRF-források és kedvezményes hitelek megszerzése új beruházásokat indíthat el.
KATA VISSZAÁLLÍTÁSA ÉS ADÓREFORM
A leendő pénzügyminiszter átfogó adóreformot ígért, amelynek egyik központi eleme a kata visszaállítása lenne. Indoklása szerint a kisvállalkozóknak szükségük van egyszerű és kiszámítható adózási formára. Emellett fokozatosan átalakítanák és hosszabb távon visszaszorítanák a különadók rendszerét, bár hangsúlyozta: azonnali kivezetésük a jelenlegi költségvetési helyzetben nem lenne reális.
Kármán András ezen felül azt ígérte: megszüntetnék a vállalati adóztatás torzításait, felülvizsgálnák a társasági adókedvezményeket és a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adóelőnyöket, valamint átláthatóbbá tennék a magántőkealapok működését is.
CSALÁDTÁMOGATÁSOK ÉS NYUGDÍJAK
A bizottsági kérdésekre válaszolva Kármán András kijelentette: nem vezetik ki az édesanyák szja-mentességét, ugyanakkor megdupláznák a családi pótlékot. Azt is megerősítette, hogy megtartanák a CSOK pluszt, a falusi CSOK-ot, a babaváró hitelt és az Otthon Start Programot.Közölte továbbá, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíj is megmaradna.
LAKHATÁSI VÁLSÁG ÉS REZSIVÉDELEM
Kármán András szerint a lakhatási válság összetett probléma, amelyet nem lehet kizárólag keresletélénkítő támogatásokkal kezelni, mert azok gyakran az árakat hajtják fel. Hozzátette: nagyobb hangsúlyt kapnának a bérlakásépítések és a differenciált, térségi sajátosságokat figyelembe vevő lakhatási politikák. A rezsivédelemről azt mondta: a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható, ugyanakkor nem támogatják a lakosságot érő „sokkterápiát”. Inkább célzottabb és igazságosabb rendszert alakítanának ki.
KORRUPCIÓ ÉS VENDÉGMUNKÁSOK
Korrupciómentes és átlátható állami gazdálkodást ígért, bírálva többek között a Szerencsejáték Zrt. működését is. A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar munkaerőnek elsőbbséget kell élveznie, és a gazdaságot nem az olcsó munkaerőre, hanem magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre kell építeni.
Az Állami Számvevőszék vezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: demokratikus szempontból problémás lehet, ha egy új kormány korábbi politikai rendszerhez kötődő intézményvezetőkkel kénytelen együtt dolgozni, ugyanakkor az ilyen kérdéseket jogállami keretek között kell rendezni.
NEM EMELNÉK A NYUGDÍJKORHATÁRT
Kármán András kérdésre válaszolva kijelentette: nem aktuális a nyugdíjkorhatár emelése. Szerinte a magyar nyugdíjrendszer uniós összevetésben fenntartható, ugyanakkor hosszabb távon elképzelhetőnek tartja a rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kialakítását.
A BIZOTTSÁG TÁMOGATTA KÁRMÁN ANDRÁST
Az Országgyűlés bizottsága 9 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Kármán András pénzügyminiszterré kinevezését.
ÜRESHEZ KÖZELI KASSZÁT VEHET ÁT
Az Index megjegyzi: a leendő pénzügyminiszter nehéz helyzetben veheti át a tárcát, ugyanis az államháztartás központi alrendszere április végére 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az eredeti éves hiánycél 93 százalékát jelenti.
Kármán András szerint a következő hetekben átvilágítják a költségvetést, majd októberben mutatják be az új büdzsét. Azt mondta: csak az átvilágítás után derülhet ki, mekkora valójában az ország pénzügyi mozgástere.
