Fordulat a Till Tamás-ügyben: a Szegedi Törvényszék felmentette a kényszervallatással vádolt rendőröket
A Szegedi Törvényszék katonai tanácsa pénteken bűncselekmény hiányában felmentette a Till Tamás ügyében nyomozó rendőröket a kényszervallatás vádja alól. A pótmagánvádas eljárást az a férfi kezdeményezte, akit a bajai kisfiú meggyilkolásával vádolnak, arra hivatkozva, hogy fenyegetéssel és kényszerítéssel vették rá a beismerő vallomás megtételére.
Bűncselekmény hiányában felmentette a kényszervallatás vádja alól a Till Tamás ügyében nyomozó rendőröket a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa pénteken. Petőfi Attila címzetes vezérőrnagy és két kollégája ellen az a férfi kezdeményezett pótmagánvádas eljárást, akit a bajai kisfiú meggyilkolásával vádolnak. Állítása szerint a rendőrök fenyegetéssel és kényszerítéssel vették rá arra, hogy beismerje a 2000 májusában történt emberölést Az Égető Sándor hadbíró alezredes vezette bírói tanács ugyanakkor megállapította: a férfi állításai nem bizonyíthatók, és nem történt olyan fenyegetés vagy zsarolás, amely jogellenes módon befolyásolta volna a vallomását – részletezi az MTI.
ÍGY KERÜLT ÚJRA ELŐ A TILL TAMÁS-ÜGY
A rendőrséget 2024. június 11-én kereste meg az ügyészség azzal az információval, hogy egy emberrablás vádlottja kedvezőbb elbírálás reményében felajánlotta: megmutatja, hol található Till Tamás holtteste, illetve azt is elárulja, ki követte el a gyilkosságot. A nyomozás során kiderült, hogy az információ forrása egy bajai születésű, állami gondozásban felnőtt férfi volt, akit ezt követően tanúként hallgattak ki.
A férfi vallomása alapján megtalálták a kisfiú maradványait, később azonban a nyomozók arra jutottak, hogy a gyilkosság nem történhetett úgy, ahogyan azt előadta. Emiatt 2024. november 28-ára ismét beidézték vallomásának kiegészítésére.
TÖBBSZÖR IS VÁLTOZTATOTT A VALLLOMÁSÁN
A rendőrségen – ahol ügyvédje társaságában jelent meg – a férfi módosította korábbi vallomását. Ekkor már azt állította: a kisfiú halálakor jelen volt a helyszínen, és segített eltüntetni a holttestet.
A nyomozók több alkalommal is felajánlották számára a poligráfos vizsgálat lehetőségét, ám ezzel csak azt követően élt, hogy újabb vallomásmódosítás után már magát az emberölést is beismerte.
A férfi részletes vallomást tett arról, hogyan ölte meg a kisfiút. Ezt a vallomását a poligráfos szakértő előtt, egy újabb kihallgatáson, valamint a pszichológiai szakértői vizsgálat során is megismételte.
AZ ÜGYÉSZSÉGI ÁLLÁSPONT VÁLTOZÁSA UTÁN HIVATKOZOTT KÉNYSZERRE
A nyomozást irányító rendőrök és az eljárást felügyelő ügyészség eredetileg úgy ítélte meg, hogy a férfi által elkövetett bűncselekmény elévült. Erről – a bíróság ismertetése szerint – a férfi ügyvédjével is egyeztettek.
A férfi csak azt követően állította, hogy fenyegetés és kényszer hatására tett beismerő vallomást, amikor az ügyészség álláspontja megváltozott, és arra jutottak: az emberölés nem évült el.
AZ ÜGYVÉD VALLLOMÁSA IS FONTOS SZEREPET JÁTSZOTT
Égető Sándor tanácsvezető bíró az ítélet indoklásában kiemelte: a bizonyítékok értékelésekor különösen nagy súllyal vették figyelembe a férfi jogi képviselőjének vallomását.
Az ügyvéd arról beszélt, hogy jelenlétében senki sem fenyegette meg ügyfelét, és ő maga sem szerzett tudomást ilyen nyomásgyakorlásról. A bíróság szerint ezt más tanúvallomások, valamint azok az sms-ek és fotók is alátámasztották, amelyeket a férfi a vallomását követő napokban küldött Petőfi Attilának.
A férfi és jogi képviselője az ítélet ellen fellebbezést jelentett be.
HAMIS VÁD MIATT IS FELMERÜLT A FELJELENTÉS
Tóth Géza, Petőfi Attila védője azt indítványozta, hogy a törvényszék hamis vád miatt tegyen feljelentést a férfi ellen. Az ügyvéd szerint ennek prevenciós jelentősége is lenne, mivel egyértelművé tenné, meddig terjed a törvényes védekezés határa.
A bírói tanács ugyanakkor erről az indítványról nem hozott döntést.
FOLYTATÓDIK AZ EMBERÖLÉSI PER
A férfi ellen tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt folyik büntetőeljárás a Kecskeméti Törvényszéken.
Az ügy tárgyalása április 29-én kezdődött. Az ügyészség arra az esetre, ha a férfi az előkészítő ülésen beismerte volna bűnösségét és lemondott volna a tárgyalás jogáról, 15 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.
A vádlott azonban tagadta a gyilkosság elkövetését, ezért bűnösségéről tárgyaláson döntenek majd.
