Komoly áttörést ért el a daganatkutatásban a szegedi tudós, Straub-plakettel ismerték el a munkáját

Idén Wilhelm Imola, az SZBK Biofizikai Intézet tudományos tanácsadója vehette át a Straub-plakettet, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont rangos elismerését – számolt be róla az MTI. A díjat a kutató az agyban kialakuló daganatos áttétek vizsgálatában elért kiemelkedő tudományos eredményeiért kapta.

KOMOLY ORVOSTUDOMÁNYI KIHÍVÁS: AGYI ÁTTÉTEK

Az agyi áttétek kezelése az orvostudomány egyik legnehezebb területe. A diagnózist követően a betegek állapota sok esetben gyorsan romlik, amit többek között a vér-agy gát is nehezít, hiszen ez a természetes védelmi rendszer számos hatóanyag bejutását megakadályozza az agyba. Emellett a szakemberek szerint még mindig hiányos a tudás arról, hogyan alakulnak ki pontosan ezek az áttétek, és milyen sejtszintű folyamatok segítik a daganat terjedését.

ÚJ RÉSZLETEK A DAGANATSEJTEK MŰKÖDÉSÉRŐL

Wilhelm Imola és kutatócsoportja arra fókuszál, hogyan kommunikálnak a daganatsejtek az agy különböző sejtjeivel, és miként képesek „átprogramozni” a környezetüket a túlélés és szaporodás érdekében. Kutatásaik során kimutatták, hogy az ereket bélelő endotélsejtek már az érfalon való átjutás előtt képesek elszigetelni a keringéstől a daganatsejteket. A csapat emellett elsőként számolt be arról is, hogy az ereket körülvevő pericita sejtek olyan növekedési faktort termelhetnek, amely elősegíti a mellráksejtek agyi szaporodását.

AZ AGY SEJTJEI IS SZEREPET JÁTSZHATNAK

A kutatás kitér az asztrociták szerepére is, amelyek gyulladásos folyamatokat indíthatnak el az agyban, ezzel támogatva a tumorok növekedését. A tudósok szerint ezek a folyamatok akár terápiás célpontok is lehetnek a jövőben. A kutatócsoport jelenleg a periciták és a tumorsejtek közötti kommunikációt, valamint a daganatsejtek által kibocsátott extracelluláris vezikulák hatásait vizsgálja a vér-agy gátra. Ezek a felfedezések hosszabb távon új kezelési lehetőségeket is megnyithatnak az agyi áttétek kezelésében.