A mohácsi csata titkainak nyomába eredtek az SZTE tudósai: igazi tudományos pezsgés indult meg Magyarországon a mohácsi csata 500. évfordulójának alkalmából
Különszámot szentelt a mohácsi csata 500. évfordulójának a Móra Ferenc Múzeum kiadásában megjelenő Határtalan Régészet című archeológiai magazin, amelynek főszerkesztője és a különszám szerzői közül többen is az SZTE kutatói – tudtuk meg az egyetemtől.
A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából megjelenő Határtalan Régészet magazin legújabb, nyári száma a legfrissebb tudományos kutatások eredményeit mutatja be.
TUDOMÁNYOS ÖSSZEFOGÁS
Az egyetem kiemelte, hogy a kiadvány fókuszában az SZTE kutatóinak sokszínűsége és az évszázados tapasztalaton alapuló interdiszciplináris összefogás áll, amely új megvilágításba helyezi a magyar történelem egyik legvészterhesebb, sorsfordító eseményét. A történelmi léptékű évforduló kivételes tudományos összefogást eredményezett. Történészek, régészek, antropológusok és orvosszakértők álltak csatasorba, hogy a modern tudomány eszköztárával adjanak választ a mohácsi síkon lezajlott ütközet máig nyitott kérdéseire. Az előszót ezúttal is Dr. Felföldi Szabolcs, az SZTE BTK Régészeti Tanszék egyetemi adjunktusa, a magazin főszerkesztője írta.
IGAZI TUDOMÁNYOS PEZSGÉS INDULT MEG
“2026. augusztus 29-én emlékezünk meg a középkori Magyar Királyság vesztét okozó és a magyar történelem új, vészterhes időszakát megnyitó mohácsi csatavesztés 500. évfordulójáról, amellyel felgyorsult az a hosszú, korábbi folyamat, mely végül az ország három részre szakadását és a 150 éves oszmán-török uralmat eredményezte. Az évforduló közeledtével igazi tudományos pezsgés indult meg Magyarországon. Olyan, amilyenre utoljára talán 50 évvel ezelőtt, a csata 450. évfordulóján volt példa” – hangsúlyozta Dr. Felföldi Szabolcs történész, régész.
ÉLÉNK AZ ÉRDEKLŐDÉS
A csatatér helyszínének meghatározása, az események rekonstruálása és a tömegsírok feltárása élénk érdeklődés mellett zajlik, amelybe a Szegedi Tudományegyetem kutatói is intenzíven bekapcsolódtak. Az egyetem szakemberei kiválóan példázzák, hogyan lehet interdiszciplináris módon, több tudományterület határait átlépve vizsgálni egy történelmi eseményt.
ÁTFOGÓ ANTROPOLÓGIAI VIZSGÁLAT KÉSZÜL
Pálfi György tanszékvezető és Bereczki Zsolt, az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a „Csontok a sírból” című tanulmányukban a mohácsi tömegsírok csontvázainak átfogó antropológiai vizsgálatát összegzik. Munkájuk rávilágít a kegyelet nélküli temetkezés körülményeire, valamint a modern térinformatikai és biológiai módszerek alkalmazásával lehetőséget teremtenek az áldozatok azonosítására és személyes sorsuk, arcuk rekonstruálására.
Vágvölgyi Lili, Kocsmár Réka, Hegyi Andrea, Molnár Erika és Király Kitty szintén az SZTE Embertani Tanszék kollégái, akiknek kutatása a IV. tömegsír előzetes paleopatológiai elemzésére fókuszál. A csontokon megfigyelhető betegségek (például fertőzések, ízületi elváltozások) és a halál körüli éles fegyverek okozta sérülésnyomok azonosítása elengedhetetlen a halálesetek pontos körülményeinek és a katonák életmódjának felderítéséhez.
TÖMEGES KIVÉGZÉS ÁLDOZATAI LETTEK
Szabó Árpád és Mai Tímea az SZTE Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársai a „Kivégzés vagy küzdelem?” című írásukban a halálos sérüléseket és azok keletkezési mechanizmusait elemzik a büntetőeljárásokban elvárt szigorú módszertannal. Eredményeik tudományosan megalapozott választ adnak arra, hogy az áldozatok jelentős része célzott, tömeges kivégzés áldozata lett a csata után.
HAZÁJUKÉRT KÜDŐ HŐSÖK
A Határtalan Régészet nyári száma méltó emléket állít a hazájukért küzdő hősöknek, egyúttal bizonyítja a Szegedi Tudományegyetem elkötelezettségét a legmagasabb szintű, innovatív és tudományágakon átívelő kutatások iránt. A kiadvány megjelenését a MOHÁCS 500 emlékév keretében a Nemzeti Örökség Intézete támogatta, mellette pedig a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány is a magazin országos támogatói között szerepel. Az SZTE konferenciát is rendez a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából „Mohács-1526–Szeged-2026” címmel, 2026. október 7-10. között, amelyen a legjobb hazai és nemzetközi szakértők osztják meg kutatási eredményeiket a félezer éves eseményekkel kapcsolatban – emelte ki az egyetem.
