Orbán Viktor, Farkas Örs, Hajdu János és Demeter Tamást gyanúsításával egyidőben elrendelt őrizetbe vételét és letartóztatását indítványozza Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók ügyvédje.
A 24.hu birtokába jutott indítvány szerint a letartóztatást 7 rendbeli, aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogvatartás bűntett és kényszervallatás bűntett gyanúja miatt indítványozzák. Az ügyvéd szerint a halmazati büntetés kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Az indítványt a 444 birtokába jutott állítólagos ügyészségi dokumentumra alapozták, amelyben több, az ügyben lényegi döntéseket hozó, utasításokat adó személyeket neveztek meg:
- Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnököt,
- Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt,
- Hajdu János a Terrorelhárítási Központ (volt) főigazgatóját,
- és dr. Demeter Tamás a NAV (volt) bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét.
„A nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell, hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai” – állt a dokumentumban. A 444 megkereste a Legfőbb Ügyészséget, akik nem cáfolták az irat valódiságát.
POLITIKAI OKOK, VAGY VALÓS INDOK?
Most erre hivatkozva Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók ügyvédje mégis Orbán Viktor, Farkas Örs, Hajdu János és Demeter Tamást gyanúsításával egyidőben elrendelt őrizetbe vételét és letartóztatását indítványozta. Az indítvány indoklásában úgy fogalmaztak, hogy magát a dokumentumot a sajtóban megjelent értesülésekre alapozták. Az indítvány alapján a nyomozásnak azt is le kell tisztáznia, hogy a pénzszállítókkal szembeni intézkedés valós büntetőeljárási indokon alapult-e vagy a fellépés célja valóban politikai, külpolitikai vagy kormányzati érdek érvényesítése volt. A dokumentum szerint kiemelten vizsgálandó, hogy a hatósági szervek között mikor és milyen tartalmú döntések, utasítások, egyeztetések történtek, ki határozta meg az intézkedés időpontját és módját, illetve volt-e olyan szakasz az elfogás, előállítás, kihallgatás és kitoloncolás folyamatában, amikor a sértettek személyi szabadságának korlátozása elvesztette vagy nélkülözte a törvényes alapját – írja az Index.
“Amennyiben ugyanis a személyi szabadságtól való megfosztás, az előállítás, a kihallgatás, a fogva tartás vagy az országból való eltávolítás nem a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján történt, hanem előzetesen meghozott politikai vagy igazgatási döntés végrehajtásaként, úgy megvalósult a jogellenes fogvatartás bűntette”
– olvasható az indítványban, amely azt is rögzíti, hogy a nyomozásnak az érintett szervek közötti kommunikáció, az utasítások útja, a döntéshozatali mechanizmus, az operatív egyeztetések, valamint az intézkedések előkészítésével és végrehajtásával összefüggő valamennyi okirati és elektronikus bizonyíték feltárására is ki kell terjednie.
A dokumentumban kiemelik, hogy ezen bizonyítékok együttes értékelése alapján dönthető el, hogy a feltárt cselekmények kizárólag társtettesi vagy bűnsegédi együttműködés keretében valósultak-e meg, vagy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) bűnszervezetre vonatkozó törvényi feltételei is megállapíthatók.
“Mindezekre figyelemmel megalapozottan felmerül a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának veszélyeztetése, amely indokolttá teheti az őrizetbe vétel alkalmazását, valamint – a nyomozás során feltárt konkrét adatok függvényében – a letartóztatás elrendelésének indítványozását is. E kényszerintézkedések célja nem a büntetés előrehozott végrehajtása, hanem kizárólag annak biztosítása, hogy a bizonyítás törvényes keretek között, befolyásmentesen és hiánytalanul lefolytatható legyen, valamint a nyomozás eredményét semmilyen külső beavatkozás ne veszélyeztesse”
– szögezték le.
AZ ARANYKONVOJ-AKCIÓ
Március 5-én, az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 7 ukrán állampolgárt, köztük egy egykori titkosszolgálati tábornokot és 2 páncélozott pénzszállító autót állított elő, amelyek összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat akartak szállítani Ukrajnába. Az „aranykonvoj-akció” néven elhíresült rajtaütésről azonban azóta kiderült, hogy az ügy több szempontból is sántít, hiszen egyes információk szerint az akció időpontjáról és szükségességéről is maga Orbán Viktor dönthetett.
