Görög Márta: az Alaptörvény 17. módosítása újabb lépés az alkotmányos demokrácia helyreállítása felé
Görög Márta igazságügyi miniszter szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosítása fontos mérföldkő a jogállamiság és az alkotmányos demokrácia helyreállításában. A keddi parlamenti vitában úgy fogalmazott: a javaslat nemcsak a demokratikus intézményrendszer megújítását szolgálja, hanem megteremti annak lehetőségét is, hogy Magyarországnak a jövőben új alkotmánya legyen.
Az MTI tudósítása szerint Görög Márta a parlamenti vitában hangsúlyozta: az Alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság és az alkotmányos demokrácia helyreállítása felé. Mint fogalmazott, a módosítás lehetőséget teremthet arra is, hogy Magyarországnak hamarosan olyan új alkotmánya legyen, amely a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén nyugvó demokratikus hagyományokat tükrözi.
EDDIG FORMÁLIS VOLT AZ ALKOTMÁNYOS JOGREND
A miniszter az elmúlt tizenhat év közjogi folyamatait értékelve arról beszélt, hogy bár az alkotmányos jogrend formálisan fennmaradt és az államszervezet intézményei működtek, azok tartalmi szerepe fokozatosan kiüresedett. Véleménye szerint meggyengültek a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok, miközben a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai is fokozatosan eltűntek. Hozzátette: ezek a folyamatok vezettek oda, hogy a választópolgárok olyan demokratikus felhatalmazást adtak az Országgyűlésnek, amely szerinte kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MANDÁTUMA IS VÁLTOZHAT
Görög Márta az államfőt érintő módosítási javaslatot is az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének nevezte. Felidézte: a kormány azt kezdeményezi, hogy az Alaptörvény módosításával szűnjön meg a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma. A miniszter szerint ezzel olyan helyzet jöhetne létre, amelyben az új köztársasági elnök maradéktalanul elláthatná alkotmányos feladatait, kifejezhetné a nemzet egységét és őrködhetne az államszervezet demokratikus működése felett. Elmondta azt is, hogy az újonnan megválasztott államfő az új alkotmány elfogadásáig, de legfeljebb öt évig töltené be tisztségét.
HÁROM CIKLUSBAN KORLÁTOZNÁK A KÉPVISELŐI MANDÁTUMOT
Az MTI beszámolója szerint Görög Márta kitért arra is, hogy a javaslat tizenkét évben, vagyis három parlamenti ciklusban maximálná az országgyűlési képviselői megbízatás időtartamát. Álláspontja szerint ez nem a passzív választójog korlátozását jelenti, hanem éppen annak kiszélesítését, hiszen miközben egyes képviselők meghatározott idő után már nem indulhatnának újra, mások számára megnyílna a lehetőség a parlamenti képviseletre.
ERŐSEBB GARANCIÁKAT ÍGÉR A MÓDOSÍTÁS
A miniszter összegzése szerint az Alaptörvény módosítása helyreállítaná az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősítené a független igazságszolgáltatás garanciáit, valamint biztosítaná az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait. Hangsúlyozta: a cél egy olyan demokratikus államszervezet kialakítása, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesül.
