Új megközelítés a hallásdiagnosztikában – világelső, és hiánypótló eljárást fejlesztenek az SZTE-n

A Szegedi Tudományegyetem kutatói egyedülálló, hiánypótló eljárást fejlesztenek, amely forradalmasítja a hallássegítő eszközök hatékonyságának mérését – tudtuk meg az egyetemtől. Mint keddi közleményükben írták, a megoldás különlegessége, hogy a páciens együttműködése nélkül ad objektív képet, ezzel az SZTE ismét megerősíti helyét a fül-orr-gégészeti és audiológiai innovációk terén.

NEHEZEN MEGHATÁROZHATÓ, HOGY A REHABILITÁCIÓS ESZKÖZÖK MENNYIRE HATÉKONYAK

Az egyetem azt írja, hogy a hallásprobléma súlyosságától függően a betegellátás történhet hagyományos hallókészülékekkel vagy műtéti úton beültetett implantátumokkal. Bár régóta tudjuk, hogy ezek a rehabilitációs eszközök valóban segítenek, ám hatékonyságuk pontos mértéke sok esetben nehezen meghatározható, ezért ennek a kérdésnek a kutatására vállalkozott Dr. Nagy Roland, a klinika egyetemi adjunktusa és mérnöke, aki 18 640 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyert a projektre.

KOMOLY KIHÍVÁS

Az egyetem azt is kiemelte, hogy a hallást segítő eszközök hatékonyságának megítélése komoly kihívást jelenthet, ha a vizsgált személy nem tud megbízhatóan együttműködni a szakemberekkel – például csecsemők, kisgyermekek vagy értelmi, illetve kognitív érintettséggel élők esetében. Az SZTE kutatói olyan fejlesztésen dolgoznak, amely egy komplex, objektív audiológiai vizsgálati módszer és eszközrendszer, amely közvetlenül a páciens által viselt hallássegítő eszközön keresztül valósítja meg a hanginger-stimulációt és az érzéklet hallásélmény eredményességéről objektív eredményt ad.

Az eljárás kiemelkedő jelentősége a következő tényezőkben rejlik:

• A vizsgálat és a mérés teljesen független a páciens együttműködési hajlandóságától.
• Egységes keretbe foglalja az implantálható technológiákat (például cochleáris és középfül implantátumok, csontvezetéses eszközök) és a nem implantálható, hagyományos hallókészülékeket.
• Lehetővé teszi a frekvenciaspecifikus és intenzitásfüggő méréseket, ezáltal rendkívül részletes, objektív audiológiai profil állítható fel.
• A szakemberek a speciális hallókészülékek programozását és korrekcióját már a műtéti körülmények között, majd azt követően is maximálisan személyre tudják szabni.

A TRL 1-es (alapkutatási) fázisban lévő fejlesztés a jelenleg is zajló szubjektív és objektív mérések korrelációjának vizsgálatával teremti meg a tudományos megalapozottságot. A cél a TRL 2-es szint elérése, ahol a laboratóriumi kísérletekkel már igazolhatóvá válik a koncepció gyakorlati megvalósíthatósága. A folyamat finomhangolásában és a termék validálásában dr. Dimák Balázs is részt vesz, több évtizedes tapasztalatával támogatva a kutatást.

NEMZETKÖZI SZINTEN IS AZ ÉLEN

A Szegedi Tudományegyetem – kiemelten a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK) és a Klinikai Központ kiváló szakembergárdája – nemzetközi szinten is élen jár a hallás-rehabilitációban és a mérnöki-orvosi határterületek integrálásában. Az intézmény innovatív erejét mutatja az is, hogy Magyarországon elsőként itt kapta meg egy 11 éves kisfiú a világ első és egyetlen okos cochleáris implantátumát.

A magyar Nobel-díjas Békésy György örökségéhez méltóan az egyetem kutatói olyan globálisan jelentős eszköz és metodika megalkotásán dolgoznak, amely a jövőben speciális termékké válva a világ bármely pontján drasztikusan növelheti a hallássérültek ellátásának színvonalát. Ezzel a találmánnyal az SZTE nemcsak a hazai tudományos életet gazdagítja, hanem a jövő audiológiájának nemzetközi irányvonalát is meghatározhatja – emelte ki az egyetem.