160 km/órás vasút, átalakuló szegedi főpályaudvar, harmadik híd és Makóig közlekedő tram-train – Vitézy Dávid bemutatta a vasútfejlesztési tervet

Vitézy Dávid a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv ismertetésekor több, a szegedieket is érintő fejlesztésről beszélt, köztük a Szeged–Kiskunfélegyháza vasútvonal korszerűsítéséről, az elővárosi közlekedés fejlesztéséről, a harmadik hídról, valamint a főpályaudvar jövőjéről.

Ahogy arról a Szeged365.hu oldalán részletesen beszámoltunk, Vitézy Dávid és Magyar Péter közös sajtótájékoztatót tartott szerdán, amelynek keretében bemutatták a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet. A nagyszabású program 2035-ig vázolja fel, hogyan használnák fel az erre fordítható, 3550 milliárd forint értékű uniós forrásokat. A fejlesztés célja, hogy a vidéki nagyvárosokat összekötő fővonalakon az átlagsebesség elérje a 100 km/órát. Vitézy szerint ehhez 160 és 200 km/órás sebességre alkalmas vasúti pályákra lesz szükség.

FEJLESZTENÉK A SZEGEDI ELŐVÁROSI KÖZLEKEDÉST IS

Vitézy Dávid bejelentése szerint hosszú távon fejlesztenék a vidéki nagyvárosok, így Szeged elővárosi közlekedését is. Ez – többek között – menetrendsűrítést jelentene: Budapesten negyedóránként, míg a vidéki nagyvárosok környékén félóránként közlekednének a vonatok. A sajtótájékoztatón arról is szó esett, hogy a tervek szerint Szeged főpályaudvarát kereskedelmi célokra hasznosítanák, ugyanakkor más módon, mint ahogyan azt korábban Lázár János elképzelte.

160 KM/ÓRÁVAL KÖZLEKEDHETNÉNEK A VONATOK SZEGED FELÉ

Vitézy szerint 2030-ra a vasút több útvonalon is gyorsabb lehet az autós közlekedésnél. Az általa bemutatott térkép alapján a Szeged–Kiskunfélegyháza vasútvonalon addigra elérhetővé válhat a 160 km/órás sebesség. A bejelentés szerint az építkezés jövőre, vagyis 2027-ben indulhat. Vitézy a szakaszos kétvágányúsításról is beszélt. A tervek szerint a sebesség növelésével párhuzamosan csökkenne a Napfény InterCity megállóinak száma a két település között, vagyis ezek a járatok Kisteleken és Szatymazon nem állnának meg. Annak érdekében azonban, hogy ezeken a településeken továbbra is biztosított legyen a közösségi közlekedés, új személyvonatokat állítanának forgalomba. Vitézy kiemelte: jelenleg az InterCity-járatok azért állnak meg ezeken a településeken, mert az egyvágányú pálya nem teszi lehetővé, hogy több vonat közlekedjen a vonalon.

A SZEGEDI TRAM-TRAIN MINT MINTA

A Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-trainről is szó esett a sajtótájékoztatón. Vitézy Dávid szerint a beruházás jó mintául szolgálhat a jövőbeli fejlesztésekhez, ugyanakkor szerinte azt a jövőben költséghatékonyabban kellene megvalósítani. A vasútfejlesztési terv ismertetése során régiónként részletezte az elképzeléseket, amelyek az állomások és a vasúti pályák korszerűsítése mellett a járműállomány megújítását is magukban foglalják. Mint mondta, Magyarország „felvette az osztrák tempót”, ugyanakkor az osztrák vasút színvonalának eléréséhez még hosszú évekre lesz szükség.

A HARMADIK HÍD UTÁN MAKÓIG JÁRHAT A TRAM-TRAIN

Vitézy arról is beszélt, hogy a szegedi harmadik híd megépülését követően Makóig hosszabbítanák meg a tram-train vonalát. Elmondása szerint erről hamarosan tárgyalásokat kezdeményeznek Botka László polgármesterrel és a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, mivel a híd megépítéséhez egyes egyetemi épületek áthelyezésére is szükség lehet. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a távlati tervek között szerepel egy Szegedet Araddal és Temesvárral összekötő vasúti kapcsolat kialakítása is.

A BUDAPESTI FEJLESZTÉSEK SZEGED SZEMPONTJÁBÓL IS FONTOSAK

A vasútfejlesztésben kiemelt szerepet kap Budapest. Vitézy szerint a fővárosban a vasútvonalak már teljes kapacitáson működnek, emiatt nem férnek el a szerelvények. Ez, valamint a Nyugati pályaudvar korszerűtlen váltói és berendezései jelentős késéseket okoznak.

A bemutatott tervek szerint a reptéri vasút is megépülhet, amelynek részeként Monor és Kőbánya-Kispest között új, kétvágányú pálya létesülne. Ennek köszönhetően Szeged vasúti kapcsolata is javulhatna a fővárossal.

EZEKBŐL A FORRÁSOKBÓL FINANSZÍROZNÁK A FEJLESZTÉSEKET

A Vitézy által bemutatott terv szerint:

• a kohéziós forrásokból 1100 milliárd forintot költenének,
• a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz forrásaiból 700 milliárd forintot fordítanának a fejlesztésekre,
• az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből 400 milliárd forintot használnának fel,
• koncessziós konstrukcióban további 400 milliárd forint értékű beruházást terveznek,
• emellett 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás is született a 2028 és 2034 közötti uniós programozási ciklus projektjeinek elindítására.