Augusztus 20. a magyar történelem egyik legfontosabb ünnepe, amelyhez ma már természetesen hozzátartozik a tűzijáték, az ünnepi programok, a kenyérszentelés és a Szent István-napi rendezvények sokasága. De vajon tudjuk-e, pontosan mit ünneplünk ezen a napon?
SZENT ISTVÁN, AZ ÁLLAMSZERVEZŐ
Augusztus 20. elsősorban Szent István királyhoz és a magyar állam megszervezéséhez kötődik. István Géza fejedelem fiaként a 10–11. század fordulóján olyan államot épített ki, amely a keresztény Európához kapcsolta a magyarságot. Uralkodása alatt megszervezte az egyházat, törvényeket hozott, vármegyéket alakított ki, és lefektette a keresztény magyar állam működésének alapjait. Éppen ezért augusztus 20. nem egyszerűen egy király emléknapja: a magyar államiság kezdetének és Szent István országépítő munkájának ünnepe is.
DE MIÉRT ÉPPEN AUGUSZTUS 20.?
A dátum eredetileg nem István halálának napja miatt vált fontossá. 1083. augusztus 20-án Székesfehérvárott avatták szentté István királyt, I. László király uralkodása idején. Ettől kezdve augusztus 20. Szent István emléknapjává vált, és évszázadokon keresztül egyházi ünnepként tartották számon. Az ünnep az idők során többször változott, és más-más jelentést is kapott. A 19. században például egyre inkább nemzeti ünneppé és országos eseménnyé vált, amelyre az ország különböző részeiből is tömegek érkeztek.
VOLT IDŐ, AMIKOR NEM SZENT ISTVÁN VOLT A KÖZÉPPONTBAN
Az augusztus 20-i ünnep története a 20. században sem maradt változatlan. A kommunista korszakban igyekeztek háttérbe szorítani Szent István vallási és történelmi szerepét, ezért az ünnephez az alkotmány és az új kenyér ünnepét is hozzákötötték. Szent István helyett sokszor egyszerűen I. István királyként hivatkoztak rá. Ezért is érdekes, hogy a mai augusztus 20-i ünnep több történelmi réteg találkozása: egyszerre szól Szent István királyról, a magyar államiságról, a keresztény hagyományról és a nemzeti összetartozásról.
ÉS HONNAN JÖN AZ ÚJ KENYÉR?
Az augusztus 20-i hagyományok között az új kenyér ünnepe is fontos helyet kapott. Ez már nem közvetlenül Szent István korához kötődik, hanem későbbi történelmi hagyományként épült be az ünnepbe. A kenyér a betakarított gabonából készült új termést, a munkát és az egész éves megélhetést szimbolizálja. Így az ünnep egyszerre emlékezik a magyar állam születésére és kapcsolódik a magyar agrárhagyományokhoz is.
AUGUSZTUS 20. MA
Ma augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. Szent István alakja mellett az államalapításra és a magyar államiság több mint ezeréves történetére emlékezünk. A naphoz ma már számos hagyomány kapcsolódik: ünnepi megemlékezések, kenyérszentelés, körmenetek, koncertek, rendezvények és természetesen az esti tűzijáték. Vagyis amikor augusztus 20-án felnézünk az égre a tűzijáték miatt, valójában egy több mint ezeréves történet előtt tisztelgünk: annak a magyar államnak az emlékét ünnepeljük, amelynek alapjait Szent István király rakta le.
