Nem sokkal azután, hogy az Országgyűlés hétfőn felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát, este újabb fordulat jött: a Hír TV értesülése szerint őrizetbe vették a volt kulturális és innovációs minisztert a NAV budapesti, Huszti úti épületében. Az ügyészség az NKA pénzeinek felhasználása miatt nyomoz, és 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányról ír. Hankó Balázs tagadja a terhére róttakat, koncepciós eljárásról beszél, miközben korábbi államtitkárát, Varga-Bajusz Veronikát is előállították a hírek szerint. Mutatjuk, hogyan jutott el idáig az ügy, és mi áll a gyanú hátterében.
Mint megírtuk, hétfő délelőtt az Országgyűlés 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát, így elhárult az akadálya annak, hogy az NKA-ügyben vele szemben is folytatódjon a büntetőeljárás. Az ügy akkor még itt tartott, az erről szóló korábbi Szeged365-cikkünket olvasd el! Azóta viszont felpörögtek az események: a Hír TV hétfő este arról számolt be, hogy a volt minisztert őrizetbe vették.
Hankó Balázs hétfőn azt mondta, addig nem hagyja el az Országházat, amíg ki nem derül, milyen intézkedést terveznek vele szemben. Este aztán megkapta az idézést, majd a NAV III. kerületi, Huszti úti épületéhez ment, ahol a Hír TV értesülése szerint őrizetbe vették. A 24.hu 21:44-kor még azt írta, hogy a hatóságok hivatalosan nem erősítették meg az értesülést, a csatorna ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Hankó korábbi államtitkárát, Varga-Bajusz Veronikát előállították. Hankó korábban azt mondta, minden vizsgálat elé áll, ártatlannak tartja magát, az eljárást pedig politikai koncepciós eljárásnak nevezi.
Az ügyészség szerint a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumán keresztül kettős döntéshozatali rendszert működtettek: a formális és a tényleges döntések elváltak egymástól, a támogatások egy részét pedig politikai szempontú, választókerületi lefedettség alapján osztották szét.
A vádhatóság közlése szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használtak fel pénzt az NKA-törvényben meghatározott céloktól eltérően, és ezzel 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek. Hankó Balázs ezt vitatja, és azt állítja, hogy a támogatási döntések megfeleltek a jogszabályoknak és az eljárásrendnek.
Az ügy súlyát jól mutatja, milyen intézmény pénzeiről van szó. A Nemzeti Kulturális Alapot az Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvénnyel hozta létre a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására. Az NKA elkülönített állami pénzalapként működik, amely felett a kultúráért felelős miniszter gyakorolja a rendelkezési jogot, a források felhasználásában pedig szakmai kollégiumoknak is meghatározó szerepük van. Éppen ezért különösen komoly kérdés, hogy az ügyészség által kifogásolt 1079 támogatási döntésnél pontosan ki, mikor és milyen alapon határozott a pénzek sorsáról.
