Árvíz, vörösiszap-katasztrófa és a magánnyugdíjpénztárak államosítása – nyilvánosak a 2010-es kormányülések összefoglalói

Nyilvánosságra hozták a 2010-es kormányülések összefoglalóit a kormany.hu oldalon. A dokumentumok hivatalos feljegyzések arról, hogy milyen ügyekkel foglalkozott a második Orbán-kormány a megalakulása utáni első hónapokban. A kormány közölte, hogy a következő hónapokban, nemzetbiztonsági átvilágítás után a többi Orbán-kormány üléseinek összefoglalóit is közzéteszi.

“A magyar embereknek évek múltán is joguk van megismerni egyes döntések hátterét” – indokolták a döntést, majd felidézték, hogy az Orbán-kormány ebben az időszakban intenzíven tárgyalta a magánnyugdíjpénztárak államosítását, de napirenden szerepelt az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését érintő javaslat, valamint Balog Zoltán romaügyi stratégiája is. A kormány aktívan foglalkozott a 2011-es EU-s elnökség előkészítésével és az ajkai vörösiszap-katasztrófával is.

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK NEM ELLENSÚLY

Az MTI azt írja, hogy az, hogy az évek során mennyit változtak egyes kormányzati prioritások, jól mutatja a 2010. december 22-i döntés a vörösiszap-katasztrófa kapcsán: “Soros György által meghatározott személy szavazati joggal helyet kap a Kármentő Bizottságban” – írták. A kormányzati kommunikáció közleménye kitér arra is, hogy a 2010. augusztus 11-i kormányülés összefoglalójában olvasható az az epizód, amikor a frissen köztársasági elnökké választott Schmitt Pál látogatása alkalmából a miniszterelnök kijelenti: “a köztársasági elnök nem ellensúly, hanem mind a köztársasági elnök, mind pedig a kormány tagjai őrzik az alkotmányt”.

ÁRVÍZ ÉS NYUGDÍJ

A dokumentumok tanúsága szerint a kormány a 2010. május 31-i ülésén döntött arról, hogy a veszélyhelyzet kapcsán a vis maior keretet megemeli 700 millió forinttal. Emellett:

• a június 5-i ülésen a kormány az árvízi védekezéssel foglalkozott, és áttekintett egy gazdasági tényfeltárásról szóló tájékoztatót,
• míg a június 6-7-i ülésén a kormányzati átadás-átvételről, gazdasági akciótervről, az alkotmányozásról, az állami vezetők és államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról, költségvetési szervek létszámgazdálkodásáról tanácskozott a kormány.
• Június 9-én ismét az árvízi védekezés volt a napirenden, az árvízi károsultak kártalanításáról is döntöttek. Tárgyaltak továbbá költségvetési egyensúlyt javító intézkedésekről és kormányzati szervezet-átalakításról. Ezen az ülésen döntöttek arról is, hogy az előző kormányzat 2009-es törvényjavaslatát a magánnyugdíjról és intézményeiről visszavonják.
• A június 15-i kormányülésen is téma volt egyebek mellett a magánnyugdíjak kérdése, az árvíz okozta károk enyhítése és az államháztartási egyensúly megteremtése. Tárgyaltak a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezetről is.

A fentiek után június 30-i ülésén a kormány a beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítéséről, a Széchenyi-kártya-program kiterjesztéséről, a termőföldtörvény módosításáról, bankadóról, a Nemzeti Földalapról, a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az olaszországi állami iskolákkal kapcsolatos keresztállítási tilalomra vonatkozó ítéletéről, jelentős értékű közbeszerzésekről, a miniszterek feladat- és hatásköréről, az EU Duna-régió stratégiájáról, valamint az 2011-es EU-elnökségről is tárgyalt. Azt is rögzítették a pálinkafőzést illetően, hogy “az állam felé 50 liter főzéséig nem áll fenn bejelentési kötelezettség”.

MAGYAR NAGYDÍJ, ÉS A FELVIDÉKI ÁRVÍZKÁROSULTAK

A július 7-i kormányülés témája többek között az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakja, a 2010-es Forma 1-es Magyar Nagydíj rendezői jogdíja, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok, valamint a Balassi Intézet volt. Ezen az ülésen döntött a kormány arról, hogy a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatnak valamennyi kormányzati internetes portál kezdőlapján szerepelnie kell. Döntöttek arról is, hogy a felvidéki árvízkárosultaknak 50 millió forintot adnak.

A kormány a július 14-i ülésén a 2010-es úszó Európa-bajnokság megrendezésével összefüggő állami szerepvállalásról és az energiaellátásról is tárgyalt, kezdeményezte továbbá az Országos Cigány Önkormányzat 2009-es és 2010. első félévi gazdálkodásának számvevőszéki ellenőrzését.

A július 20-i ülésen a nemzetgazdasági miniszter tájékoztatta a kormányt a tárgyalások felfüggesztéséről az IMF delegációjával. Négy témában maradt véleménykülönbség: a bankadó, az MNB elnökének fizetése, a Nemzeti Eszközkezelő és a következő évi tervezett államháztartási hiány kérdésében. Tárgyaltak továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Tervről, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának létrehozásáról, a második Széchenyi-tervről és a Bezenyén megvalósítandó kaszinóközpontról.

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

Az augusztus 11-i ülésen Schmitt Pál köztársasági elnök is részt vett, aki ismertette működésének tervezett célterületeit. A felsorolás alapján ezek a magyar nyelv védelme, az élethosszig tartó tanulás és a sport voltak. Egyúttal arról is tájékoztatta a kabinetet, hogy félévi rendszerességgel kíván részt venni a kormány ülésein. Az összefoglaló alapján Orbán Viktor kormányfő hangsúlyozta a személyes találkozók lehetőségét és jelentőségét a köztársasági elnök és a miniszterek közötti kapcsolattartásban. Hozzátette, a köztársasági elnök nem ellensúly, hanem mind az államfő, mind pedig a kormány tagjai őrzik az alkotmányt.

Az ülésen a kormány többek között előterjesztést fogadott el a biztonsági okmányok beszerzésével kapcsolatos előterjesztésekről, a Terorrelhárítási Központról szóló kormányrendeletről, a terrorfelderítés műveleti koordinációjáról, valamint a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat módosításáról.

AZ ELŐZŐ KORMÁNY HIBÁI

Szeptember 22-én a kormány a korábbi zárszámadási törvényről úgy döntött, hogy új előterjesztésnek kell készülnie, amely kitér az előző kormányzat költségvetési hibáira. „Meg kell nevezni azokat, akik a törvénytervezetet megalkották” – áll az összefoglalóban. Október 6-án a nyugdíjak emeléséről döntöttek, és úgy határoztak, hogy át kell tekinteni a politikai vezetőknek biztosított kedvezményes nyugdíjszabályokat. Arról is döntöttek, hogy tájékoztatót kell készíteni „az elmúlt politikai rendszer vezetői számára biztosított kiemelt nyugdíjakról”.

A VÖRÖSISZAPTÁROZÓ GÁTSZAKADÁSA

Az október 6-i délelőtti kormányülés kiemelt témája a kolontári vörösiszaptározó gátszakadása volt. Az aznap délutáni kormányülésen a kabinet támogatta, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésének érdekében módosítsák a a pénzügyi tárgyú törvényeket. Október 10-én a kormánytagok tájékoztatást kaptak a vörösiszapkatasztrófa kezeléséről, ebből kiderült, hogy a helyszíni szemle szerint a katasztrófát nem természeti esemény okozta, illetve az is, hogy Kolontár lakóinak mintegy hatvan százaléka jelezte, nem kíván visszaköltözni a községbe. A kormány október 13-i ülésének fő témája is vörösiszap okozta veszélyhelyzet volt.

A többi, kormányülésen készült dokumentumot ITT találod.

MAGYAR PÉTER IS REAGÁLT

Magyar Péter közösségi oldalán reagált arra, hogy a nyilvánosságra kerültek az Orbán-kormány 2010-es kormányüléseinek összefoglalói. 

“Az ügyészségi iratokból most már hivatalosan is kiderült, hogy az Orbán-kormány egy gazdasági-politikai maffia volt. Magyarul bűnszervezet. Nemsokára kiderül, hogy a maffiózók meddig tartják be az omertát, a hallgatás törvényét…”

– fogalmazott a kormányfő.