„Turbó kukacokkal” értek el látványos eredményeket a szegedi kutatók: több tojás, erősebb csibék

Új szemléleten alapuló kutatás valósult meg a Szegedi Tudományegyetemen: Prof. Dr. Hunyadi Attila, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének vezetője azt vizsgálja, hogyan lehet a gyógynövények hatóanyagainak felhasználásával olyan rovaralapú takarmány-alapanyagot létrehozni, amely kedvezően befolyásolhatja a haszonállatok egészségét, valamint termelési mutatóit.

„Napjaink egyik leggyorsabb ütemben fejlődő agráripari területe a rovaralapú fehérjék kutatása és hasznosítása. A terület elsősorban a fenntarthatóbb állattenyésztés és takarmányozás kialakítása iránti megnövekedett igény miatt került előtérbe” – tudtuk meg az SZTE közleményéből.

A KUTATÁS A JOBB MINŐSÉGŰ ÉLELMISZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ IS HOZZÁJÁRULHATNAK

A kutatás középpontjában az áll, hogyan lehet a gyógynövények hatóanyagait tenyésztett rovarok szervezetébe beépíteni úgy, hogy azok később funkcionális takarmány-alapanyagként járuljanak hozzá a haszonállatok egészségéhez. A végső cél olyan takarmányok fejlesztése, amelyek természetes módon javíthatják a haszonállatok egészségét, növelhetik a termelés hatékonyságát, és hozzájárulhatnak a jobb minőségű állati eredetű élelmiszerek előállításához.

A KUTATÁS A GYÓGYNÖVÉNYKUTATÁSBÓL INDULT

Dr. Hunyadi Attila az SZTE Science Podcastban elmondta, a kutatás nem a rovartenyésztésből indult, hanem a gyógynövénykutatásból. Eredetileg ugyanis kutatásuk középpontjában az úgynevezett ekdiszteroidok, egy természetes vegyületcsoport vizsgálata és alkalmazása áll. A vizsgálatok során növényi kivonatokkal, illetve tiszta hatóanyagokkal etették a lisztkukacokat, valamint a fekete katonalégy lárvákat. „Most ott tartunk, hogy viszonylag koncentrált növényi kivonatokat etetünk a katonalégy lárvákkal, amelyek hatalmas mennyiségű ekdiszteroid-észtert képesek felhalmozni. Sokkal több van bennük, mint egy nagyon magas ekdiszteroid-tartalmú növényben. Ráadásul észter formában vannak jelen a rovarokban, amelynek a biohasznosulása kifejezetten magas, nagyon jól felszívódó anyagok.”

AZ ÚJ HATÓANYAGOK MEGNÖVELTÉK A TOJÁSHOZAMOT

A kísérlet során kendermagos tyúkokon vizsgálták az így kezelt katonalégy lárvák hatásait. Mint Dr. Hunyadi Attila elárulta, kiemelkedő eredmények születtek: azoknál a tyúkoknál, amelyek az ő hatóanyagaikkal dúsított lárvákat fogyasztották, jelentősen megnőtt a tojáshozam, miközben jóval kevesebb takarmányra volt szükség, mert hatékonyabban hasznosították azokat a tápanyagokat, amelyek benne voltak a takarmányban. Ráadásul az ekdiszteroid-észterekkel dúsított „turbó kukacok” – ahogy a kutatók elnevezték őket – nagyon sok hatóanyagot tartalmaznak, így kifejezetten keveset kell belőlük az állattáphoz adni. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ezek a tyúkok sokkal termékenyebbek lettek: azoknál a szülőknél, akik már kapták ezt az anyagot több kiscsibe kelt ki, akik nagyobbak és erősebbek lettek, mint a kontrollcsoportba tartozó társaik.

A KUTATÁS SORÁN SZÜLETETT KISCSIBÉK GYORSABBAN FEJLŐDTEK ÉS NAGYOBBRA NŐTTEK

Ahogy a kutató elmondta, ezeket a kiscsibéket tovább nevelve és táplálva egészen fantasztikus teljesítményt nyújtottak: sokkal jobb lett a takarmányhatékonyság és jóval gyorsabban fejlődtek. „Vizsgáltuk az izom- és a zsírtérfogatot, valamint a csontsűrűséget is. Azt tapasztaltuk, hogy 3 hónap nevelés után a kontrollcsoporthoz képest ezek a második generációs nevelt tyúkok melle húsa két és félszer nagyobb volt. Tehát izomtömegnövelő hatással bírt a kezelésünk. Ráadásul ezt úgy értük el, hogy semmiféle hormonkezelést, vagy antibiotikumot nem kapott az állat” – részletezte a kutató.

AZ ILYEN MÓDON NEVELT CSIRKÉK FOGYASZTÁSA AZ EMBEREKRE IS KEDVEZŐ HATÁSSAL LEHET

Hozzátette, hogy várakozásaik szerint az ilyen módon nevelt csirkék fogyasztásával az emberek is profitálhatnak a növényi hatóanyagok kedvező élettani hatásaiból. Az anabolikus szteroidokkal (mesterségesen előállított teljesítményfokozókkal) ellentétben ezek a vegyületek természetes módon támogathatják az izomtömeg növekedését és a teljesítmény fokozását. Általános erősítő hatást eredményeznek és fokozzák a stressztűrő képességet is.

A TECHNOLÓGIA ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEKET IS MEGNYITHAT

Dr. Hunyadi Attila kiemelte, kutatásuk, amelynek szabadalma jelenleg a nemzetközi szakaszban tart, jóval túlmutat a fenntartható állattenyésztésen. Meglátása szerint a technológia nemcsak gazdasági szempontból lehet jelentős, hanem új alapkutatási és gyógyszerkutatási lehetőségeket is megnyithat.