Szuperszámítógép, mesterséges intelligencia és új lehetőségek: fontos fejlesztést mutattak be Szegeden a HPC-AI Konferencián (galéria)

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a tudományt, az egyetemi oktatást és a vállalati munkát? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem mesterséges intelligenciával, szuperszámítógépekkel és hálózati technológiákkal foglalkozó konferenciáján. A rendezvényen az SZTE vezetői és iparági szakemberek is megosztották tapasztalataikat, miközben egy újabb fontos lépésről is beszámoltak: tovább bővül az egyetem hálózati laborja.í

A mesterséges intelligencia ma már jóval több egy izgalmas technológiai újdonságnál: egyre komolyabb szerepet kap a kutatásban, az oktatásban és az üzleti életben is. A kérdés azonban nem csupán az, hogy mire képes az AI, hanem az is, hogyan tudjuk jól használni, milyen tudásra lesz szükségünk mellette, és miként fordíthatjuk a technológiai fejlődést valódi eredményekre. Ezeket a témákat járták körül a Szegedi Tudományegyetem konferenciáján, amelyre több mint 130-an regisztráltak.

A SZUPERSZÁMÍTÓGÉP MÁR NEM CSAK A KUTATÓK JÁTÉKSZERE

Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a rendezvényen arról beszélt, hogy egy 21. századi egyetem számára elengedhetetlen a korszerű technológiák használata. Az SZTE saját szuperszámítógépe a kutatók, az oktatók és a hallgatók munkáját egyaránt segítheti, de a technológia alkalmazása önmagában még nem válaszol meg minden kérdést. A rektorhelyettes szerint a mesterséges intelligencia térnyerése az egyetemi oktatás alapvető feladatait is újragondolásra készteti. Ha egy AI-rendszer képes megoldani bizonyos feladatokat, akkor különösen fontossá válik annak megtanítása, hogyan gondolkodjunk, miként ellenőrizzük a kapott eredményeket, és hogyan használjuk fel a technológiát a saját tudásunk fejlesztésére. A mesterséges intelligencia ugyanis nemcsak válaszokat adhat, hanem megfelelő modellek, jól megfogalmazott kérdések és releváns adatok segítségével akár új kutatási ötletekkel is előállhat. Ehhez azonban tudásra és kritikus gondolkodásra is szükség van.

AZ AI NEM VESZI EL AZ EMBER ÉRDEMÉT – DE A FELELŐSSÉG MARAD

Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója egy érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Miközben a mesterséges intelligencia használata egyre természetesebbé válik, sokszor még mindig felmerül a kérdés: valóban a mi teljesítményünk-e az, amit az AI segítségével érünk el? A főigazgató a tudományos műszerek példájával érzékeltette a helyzetet. Ahogyan a mikroszkóp használata sem csökkenti a kutató érdemeit, úgy a mesterséges intelligencia alkalmazása sem jelenti automatikusan azt, hogy a végeredmény már nem az ember munkája. A lényeg az, hogy megfelelő kérdéseket tegyünk fel, és vállaljuk a felelősséget az elkészült eredményekért. Csóka Ildikó arra is kitért, hogy a nagy értékű műszerek és technológiák közös használata komoly lehetőséget jelenthet. Az egyetemi karok, a kutatók és a külső partnerek együttműködésével olyan eszközök és szakmai tudás válhat elérhetővé, amelyekhez külön-külön jóval nehezebb lenne hozzáférni. A gyógyszerkutatásban például az AI-alapú modellek segíthetnek a molekulák tervezésében és a lehetséges hatások előrejelzésében. Ez bizonyos esetekben csökkentheti a szükséges kísérletek számát, időt takaríthat meg, és hozzájárulhat a kutatási folyamatok hatékonyabbá tételéhez. A főigazgató egyik legerősebb gondolata azonban nem is magáról a technológiáról szólt: ha a mesterséges intelligencia időt szabadít fel számunkra, meg kell tanulnunk jól használni ezt az időt. Nem mindegy ugyanis, hogy a gyorsabban elvégzett feladatok után mire fordítjuk a felszabaduló energiánkat.

ÚJ ESZKÖZÖKKEL BŐVÜL AZ SZTE HÁLÓZATI LABORJA

A konferencia nemcsak az AI lehetőségeiről, hanem a technológia gyakorlati hátteréről is szólt. Végvári Ferenc, a Hewlett Packard Enterprise csatorna- és partnerökoszisztémájáért, valamint kereskedelmi és csatornaértékesítési tevékenységéért felelős szakembere arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia és a nagy számítási kapacitások hatékony működéséhez megfelelő hálózati infrastruktúrára is szükség van. A HPE és a PC Trade együttműködésével tovább bővül az SZTE hálózati laborja. A korábban átadott laborban már rendelkezésre álltak a hálózati technológiák oktatását és tesztelését szolgáló eszközök, az újabb fejlesztéssel pedig a Juniper technológiáihoz kapcsolódó megoldások is bekerülnek a rendszerbe. Ez azért lényeges, mert a szuperszámítógépek és a mesterséges intelligenciát használó rendszerek teljesítménye nem kizárólag a számítási kapacitáson múlik. Az adatokat hatékonyan kell továbbítani, a különböző gépeket megfelelően kell összekapcsolni, a hálózatnak pedig lépést kell tartania az egyre nagyobb terheléssel. Végvári Ferenc szerint a mesterséges intelligencia a hálózati eszközök működésében is egyre fontosabb szerepet kap, többek között az ismétlődő üzemeltetési feladatok automatizálásával. Így a szakemberek több időt fordíthatnak az összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű munkára. A labor a tervek szerint nemcsak az egyetemi közösség, hanem a külső partnerek számára is lehetőséget kínálhat a technológiák kipróbálására és tesztelésére.

NEM ELÉG A GÉP, A TUDÁS IS KELL HOZZÁ

Tóth Gábor, a PC Trade ügyvezetője szintén az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A vállalat számára kiemelt jelentőségű az SZTE-vel közös munka, amely a konferencia megszervezéséhez és a hálózati labor fejlesztéséhez is hozzájárult. A szuperszámítógépek és az AI-rendszerek lehetőségei ugyanis akkor használhatók ki igazán, ha a megfelelő technológia mellett rendelkezésre áll a szükséges szakértelem is. A konferencia egyik célja éppen az volt, hogy összehozza a különböző területek szakembereit, és új szakmai beszélgetéseknek, illetve együttműködéseknek adjon teret.

Fotók: Csongrádi Réka/Szeged365