Virtuális állatkert a figyelemzavar vizsgálatára: országos innovációs díjat nyert az SZTE hallgatója (videó)
Újabb szegedi egyetemista sikerének örülhetünk: Paskuj Áron, a Szegedi Tudományegyetem hatodéves orvostanhallgatója nyerte a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj egészségügyi kategóriájának egyéni díját. Fejlesztése játék közben gyűjt adatokat a gyermekek viselkedéséről: miközben a kicsik játszanak, a rendszer a döntéseiket, a reakcióidejüket és a figyelmük változásait is rögzíti.
A Cogniroots nevű digitális viselkedéselemző platformmal a szegedi orvostanhallgató arra keresett megoldást, hogyan lehetne gyermekbarát módon mérhető adatokat gyűjteni a figyelemzavarral küzdő gyerekek viselkedéséről. „A legfontosabb, hogy a gyermekekről árnyaltabb, jobban érthető képet kapjunk, és ez számukra mégis játékélmény maradjon” – idézi a Bosch közleménye Paskuj Áront.
JÁTÉK A GYEREKEKNEK, SEGÍTSÉG A SZAKEMBEREKNEK
A tableten futó játékban állatkertet építhetnek, miközben a háttérben zajló adatgyűjtés segíthet a szakembereknek árnyaltabb képet kapni a gyerekek viselkedéséről. A játék során gyűjtött adatok a gyermekpszichiátriai szűrésben, a diagnosztikai döntések támogatásában és az utánkövetésben is segíthetnek.
HARMADSZOR KERESTÉK A JÖVŐFORMÁLÓ ÖTLETEKET
A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. idén harmadik alkalommal hirdette meg a „Láss a jövőbe!” pályázatot. Egyetemisták és főiskolások egészségügyi és mobilitási témájú ötletekkel nevezhettek egyénileg vagy csapatban. A pénzjutalommal járó elismeréseket szeptember 23-án, a budapesti Richter Központban adták át. Két egyéni pályázó és egy csapat nyerte el a díjat, további két induló pedig különdíjat kapott. A szegedi fejlesztés mellett fenntarthatóbb hajtásrendszert, megbízhatóbb vezetőfigyelést, a várandósgondozás összehangolását és a látássérültek biztonságosabb közlekedését célzó megoldásokat is elismertek.
PASKUJ ÁRON NEM ELŐSZÖR ÉRDEMELTE KI A DÍJAT
A szegedi orvostanhallgató nem először érdemelte ki a BoschxRichter Ipari Innovációs Díját. 2025-ben három szegedi egyetemista – Paskuj Benjámin, Paskuj Áron és Mohácsi Gábor – egy tudományosan elfogadott számítógépes modell felhasználásával mutatta be, hogyan segíthetnek a szimulációk előre jelezni egy új készítmény szívritmuszavart keltő kockázatát, még a klinikai vizsgálatok megkezdése előtt. Erről részletesen itt olvashattok:
