Döntött a parlament: indulhat a politikusok vagyonosodási vizsgálata, a közvetlen hozzátartozóknál is kutakodhat a NAV

Nem csak a december 24-e munkaszüneti nappá való nyilvánításáról döntöttek ma a képviselők, az Országgyűlés 145 igen szavazattal, és 48 tartózkodás mellett elfogadta a vagyonosodási eljárásról szóló törvényjavaslatot is. A törvény kihirdetése után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt fogja vizsgálni, hogy a politikusok és a közvetlen családtagjaik vagyongyarapodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel. 

Magyar Péter egyébként még szeptember közepén jelentette be, hogy húsz évre visszamenőleg megindul a politikusok vagyonosodásának vizsgálata. A téma kapcsán a Telex most azt írja, hogy a benyújtott javaslat eredetileg csak az országgyűlési képviselőket, a minisztereket, az államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárokat, a kormánybiztosokat, a miniszterelnöki biztosokat és a miniszteri biztosokat sorolta a vizsgálandó alanyok közé, de a törvényalkotási bizottságban a képviselők javaslatára ezt kiterjesztették a miniszterelnökre és az európai parlamenti képviselőkre is.

A TÖRVÉNY A HOZZÁTARTOZÓKRA IS VONATKOZIK

A fentiek mellett a törvény a politikusok közvetlen hozzátartozóira is vonatkozik: házastársukra és élettársukra, valamint a velük közös háztartásban élő szülőkre, gyermekekre és a házastárs gyermekére, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is. A Telex szerint a most elfogadott törvénymódosítással lényegében visszaállították a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016-ban elkaszált vagyonosodási vizsgálatát, de fontos különbség, hogy a jövőben elsősorban a politikai vezetők és a közvetlen környezetük vagyonosodását fogják vizsgálni, a magánemberekét csak az eddig is lehetséges ritka esetekben.

TÖBB MINDENT VIZSGÁL MAJD A NAV

A NAV az érintettek vagyongyarapodása, ingatlanai és pénze, befektetései, megtakarításai alapján azt fogja vizsgálni, hogy felmerül-e adókötelezettség elmulasztására vagy bűncselekményre utaló kockázat. Ha arra jutnak, hogy az érintett elmulaszthatta valamely adókötelezettségét, adóellenőrzést indítanak. Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor értesítik a NAV nyomozó hatóságát, vagy feljelentést tesznek az illetékes szerveknél.

A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a NAV-nak havonta, kereshető módon közzé kell tennie a honlapján az elvégzett vizsgálatok számát; a bűncselekmény gyanúja miatt tett értesítések, feljelentések számát, megnevezését, valamint a vizsgálat alapján megindított adóellenőrzések számát. A nyilvánosságban ennél is látványosabb lesz, hogy közzéteszik azoknak a tisztségviselőknek a nevét, akiknél minimum 5 millió forintos adóhiányt találnak. A Telex emlékeztet, hogy a listáról az érintett csak akkor kerülhet le, ha a fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

A hatásvizsgálati lap szerint a vagyonosodási vizsgálat akár 5 ezer emberre is kiterjedhet, és ötéves távlatban 3 milliárd forint lehet a költsége. A dokumentum szerint a feladat végrehajtásához új eljárási mechanizmust kell kidolgozni, és 50 új adóellenőrt kell felvenni.